vérnyomás

A szív az életünk motorja, következésképp mindazzal, ami mozgásba hoz minket, szoros összefüggésben áll. Függ tehát az elegendő testmozgástól, de egyben érzelmi központunk is, hiszen az érzelmek is „megmozgatnak" bennünket. Ezt igazolják azok a találó nyelvi fordulatok is, melyek a népnyelvből származnak:

A szív örömünkben majd kiugrik, vagy megszakad. Dobogását a torkunkban érezhetjük, vagy a rémülettől szinte eláll a szívverésünk. Az ember teljes szívével csügghet egy dolgon, valamit a szívére vehet. A szívünkön viselhetünk egy ügyet, s valakit a szívünkbe zárhatunk.

Ami a szívet kihozza a ritmusából, az a túlzott vagy nem elegendő mozgás, testi, illetve lelki szinten, azaz egy túl heves vagy éppen elfojtott érzelem.

A szívbetegek olyan emberek, akik nem akarnak a szívükre hallgatni, a legszívesebben mindent az értelmükkel intéznének el. Ha a szívverés akadozik, vagy száguld, ez mindig biztos jele annak, hogy a belső rend, ritmus zavara, egyfajta kisiklás következett be. Ha nem vagyunk hajlandók a szívünkre hallgatni, ebben az esetben rákényszerülünk.

Szívinfarktus: belső gátlások miatt az életképtelen zavartalanul és szabadon áramolni; az értelem dominanciája; jobban oda kell figyelnünk a szívünkre.

Az angina pectoris „szűkkeblűséget" jelent, ami itta szív szűkösségére, az érzelmi élet beszűkülésére és megmerevedésére, kicsinyességre és én-dominanciára utal. Szívinfarktusnál az embernek szó szerint megszakadhat a szíve. Amennyiben énemet túlértékelem, s nem hallgatok többe a szívemre, az élettől szakítom el magam.

A szívinfarktust gyakran szívidegesség előzi meg, tulajdon szívműködésünk miatti alaptalan félelem. A szív ily módon hívja fel magára a figyelmünket és kényszerít életvezetésünk gyökeres megváltoztatására, különben a szívünk egyszer csak felmondja a szolgálatot, ahogy mi is lemondtunk róla. A szívneurózisban szenvedő egyén fél attól, mi lesz, ha szíve esetleg megáll, azaz ő „szívtelenné" válik. Túl gyakran figyel a szívére, ahelyett, hogy valóban hallgatna a szavára. Így jön létre a szűkület, melyet az illető félelemként él át.

Az angina pectoris esetében az érzelmi élet beszűkülése már testi szinten, a szív táplálóereinek szűkületeként, funkciózavaraként jelentkezik. A nép nyelve itt megkeményedett, sőt megkövesedett szívről, beszél. A szívidegesség, illetve az angina pectoris esetében a szív –eleinte lelki, később testi szinten – nem jut elegendő táplálékhoz.

A végletesen racionálisan gondolkodó egyén tehát „szívtelen", keményszívű" ember benyomását kelti. Aki megkísérli, hogy mások felett uralkodjék, hogy embertársait manipulálja, vagy akinek a szeretetre való képessége egy kedves személy elvesztése révén örökre „bezárul", annak szintén szívpanaszai támadnak. – Infarktusnak azt a pillanatot nevezzük, mikor a beszűkült ér teljesen elzáródik és a szívizomzatnak az elzáródáson túli része, nem jut többé oxigénhez, minthogy a vér nem képes továbbáramolni. A szívinfarktus súlyossága attól függ, milyen nagy a véráramlástól elzárt szívterület. Az infarktus sohasem jelentkezik váratlanul. A figyelmeztető jelek közé tartoznak a szívtáji szúró érzések, a bal karba kisugárzó vállfájdalmak, vagy az-az érzés, hogy az embernek elszorul a torka. Más kérdés, figyelemre méltatjuk-e egyáltalán ezeket a jelzéseket. Létezik úgynevezett „néma" infarktus is, amely szinte egyáltalán nem vagy csupán enyhe panaszokat okoz, következésképp gyakran nem is veszünk róla tudomást.

Tisztában kell lennünk azzal, hogy minden egyes infarktus károsítja a szívizomzatot, csökkenti a szív teljesítőképességét. Fontos tehát elkerülnünk mindazt, ami elősegíti az infarktus kialakulását: az elhízást, a zsíros, növényi rostokban szegény táplálkozást és a dohányzást. Mindenekelőtt viszont meg kell tanulnunk megfelelően kezelni a lelki megterheléseket, így a dühöt, félelmet, izgatottságot, szorongást és türelmetlenséget.

A szív az ember életének középpontja, hiszen ha megszűnik dobogni, életünk is véget ér. Míg élek, szakadatlanul ver a szívem, az-az én se állhatok meg, mert neki tovább kell haladnia. Ha valahol elakadok, a szívem nem tud többé zavartalanul dobogni. Pedig a gondolkodás túlhangsúlyozásakor, amikor is „fejnehéz" leszek, pontosan ez történik. Minél kevésbé élek, minél kevésbé a szívemből élek és minél több gondolatot „pazarolok" a múltra vagy a jövőre, annál több energiát vonok el a szívemtől.

Amit tenni kell

Bármilyen jellegű szívpanasz esetében meg kell kérdezni magunktól, vajon a szívünk szerint élünk-e, döntéseink meghozatalakor szívünk szavára is hallgatunk-e vagy többnyire hideg fejjel határozunk. Hiszen a szívpanaszban benne rejlik a felhívás, hogy jobban odafigyeljünk a szívünkre, érzéseinkre, intuíciónkra és igazi lényünkre. Nem lenne szabad mindenhez csupán gondolkodásunkkal közelíteni, kizárólag a gondolkodás közegében élni. Mert a gondolkodás és a szeretet kölcsönösen gátolják egymást.

Természetesen felvetődik az a kérdés is, vajon, jó szívvel viseltetünk-e önmagunk, érdekeink és igényeink iránt", és végeredményben „mi nyomja a szívünket". Ami a szívünkön fekszik, kifejezésre is kell juttatnunk, hogy ne nyomasszon többé.

Szívünk szerint élni annyit jelent, mint szabad folyást engedni a dolgoknak, élni, hagyni az életet, a lét könnyedségében létezni. Nem szabad mindenből gondot csinálnunk, mindenért fejtörést okoznunk magunknak és megkísérelni, hogy mindig mindent tökéletesen végezzünk el, hiszen ha szívünk mélyéből élünk, akkora cselekedetünk is helyes. Aki a szív útját járja és igazi énjét éli, annak nincs többé szüksége külső megerősítésre. Az ember felismerte, megtalálta önmagát, . és igazi lényét adja. Szereti és éli önnön lényét, életét többé nem a tudás (fej) irányítja, hanem szívének, léte középpontjának bölcsessége.

A szívritmuszavarok a szívműködés „botladozásában", erős szívdobogásban, szapora szívverésben, szédülékenységben és szabálytalan pulzusban nyilvánulhatnak meg. A súlyos ritmuszavarok mindenképpen orvosi kezelést igényelnek, mivel a szívműködés zavara kihat a vérkeringésre is, így az egyes szervek nem jutnak megfelelő mennyiségű oxigénhez.

Szívritmuszavar: kiestem saját ritmusomból; értelem és érzelem egyensúlya megbomlott; befolyásolhatatlan, túlságosam merev lettem

Az embernek két központja van: a szív és az agy, vagyis az érzelem és értelem. A ritmuszavarok esetében a szív félrever, mert tulajdonosa nem hagyja magát befolyásolni, érzelmileg megmerevedett, mozgásképtelen. Cselekedeteit az értelem vezérli, érzelmeit egyáltalán nem vagy csak csökevényes formában engedi megnyilvánulni. A ritmusából kibillent szív rákényszeríti a beteget, hogy ismét középpontjára, lényének lényegére figyeljen. A túlzottan kauzális gondolkodás az éltető középpont, az őseredeti én elvesztéséhez s így félelemhez vezet.

A félelem (Angst) szó a latin „angustus" származéka, s valaminek a „szűk" voltát jelenti. Ha az emberen elhatalmasodik a tulajdon érzelmeitől való félelem, s belső ritmusát illetően is állandó aggodalomban él, előbb-utóbb szívritmus-szabályozóhoz folyamodik. Ám ezzel csupán idegen ritmusnak veti alá magát, mely mindig kifogástalan szabályosságot mutat. Életét többé nem az érzelmek vezérlik, hanem egy rideg szerkezet. Ezzel szemben a harmonikus személyiség szív és agy, érzelem és értelem tökéletes összhangját mutatja – rátalált léte középpontjára. Az embernek tehát semmit se szabad „fél szívvel" csinálnia, inkább „szívét-lelkét bele kell adnia", hogy teljes egészében visszanyerhesse önmagát.

A torokcsakra színe kék, ez a szín a nyugalom és a békesség színe. Hideg színnek tekintik. Csökkenti a pulzusfrekvenciát, elősegíti a túlterhelt vérerek normalizálódását, megnyugtatja az idegeket, koncentrálásra késztet, fertőzésellenes hatása van, mérsékli a fájdalmat és hűsít A legerőteljesebb gyulladás gátló szín, mely rendellenes és gyulladásos folyamatokat rendbe hozza, csillapítja .és tisztázza.

Ez a hűvös szín, nyugtatóan hat mindenfajta izgalmi állapotban. Ha idegesek, stresszesek vagyunk, és nem tudunk aludni, a kék színtől remélhetjük a megnyugvást és az ellazulást. A kékre a hipofízis (agyalapi mirigy), és minden belső elválasztású mirigy nagyon kedvezően reagál.

Gyermekek számára ez az egyik leggyógyítóbb szín. A kék színnek vegyileg ható sugarai vannak, amelyeket "fékezőkként" lehet jellemezni. A kék szín életerőt ad, mérsékli a nyugtalanságot és a félelemérzetet. Mivel a kék színnek összehúzó hatása van, ezért foghúzás után, vagy baleseteknél keletkező zúzódásra, vérömlenynél, a torok és a gége gyulladásaira (strúma vagy golyva növekedése is megfékezhető), illetve pajzsmirigytúltengésben szenvedőknél nagyon hatásos. Ez a hűvös, steril szín még az aranyeres panaszokra is hat. A gennyes állapotokon is segít a kékkel történő kezelés: a genny felszívódik, s a szövetek normális hőmérséklete is gyorsan helyreáll. Valamennyi lázzal járó állapot igényli a kék fényt. A kék szín, kedvezően hat fájdalmak és vérbőség esetén, továbbá vérzés és álmatlanság ellen. Hatást fejt ki a herére és a petefészekre -használható nőknél a klimaktérium időszakában fellépő fájdalom ellen. Kiváló hatása van a vérnyomás csökkentésekor. Hatékony segítséget nyújt asztma, bárányhimlő, sárgaság és reumatizmus esetén. A túlsúlyos betegek étvágyát csökkenti, s így hatékonyan támogatja a fogyókúrát. Kék színnel kezelik továbbá a hang problémákat, fejfájást, heveny légcső- és hólyaghurutot, isiász betegséget, hiperaktivitást, égési sebeket, bőrfertőzéseket, ekcémákat, bőrhólyagokat, gyomorfekélyt, kólikát, gyomorhurutot, hátfájást, aranyeres csomókat, szemfertőzéseket és az állkapocsgyulladást. Kedvező hatással van a mellékvesére és pozitívan hat az érszűkületre, segít a terhességben.

A sötétkék a Jupiter színe, a magasabb szellemi tudományokkal áll kapcsolatban. Jog, erkölcs, filozófia, morál, vallás - mind-mind "jupiteri" fogalmak. Hétköznapi szinten a növekedés és a gyarapodást segíti elő, emellett a kívülről - vagyis más emberektől, a körülményektől - "érkező" szerencsét hozza magával. Tanulási problémák esetén is segít. Talán nem véletlen, hogy ilyen volt valamikor az iskolaköpenyek színe is. A kék nyugtatóan hat minden izgalmi állapotra, lelassítja a pulzust és a légzést, csökkenti a vérnyomást, oldja a stresszes görcsöket. Jótékonyan támogatja a lelki béke kialakulását, a felüdülést biztosító alvási folyamatokat. E kék szín elutasítása belső nyugtalanságot tükröz. Goethe színtani vizsgálódásai során arra a megállapításra jutott, hogy a kék vonzódik a vöröshöz, kombinációjuk nagyon hatékony.

A kínai ehető krizantém (Chrysanthemum morifolium Ramat, Ch. roxburghii Desf., Ch. spatiosum Balley fajok) őse valószínűleg Kelet-Ázsiából vagy Európa és Ázsia határvidékérőé származik. Főként Kelet-Ázsiában, elsősorban Japánban terjedt el. Egyéves, lágy szárú növény, közepesen napfény- és melegkedvelő. Magja kicsiny: ezermag tömege 4 g. Az elágazó bokrokat a szeldelt levelek, a sárga csöves és sugaras, margarétaszerű virágok igen mutatóssá teszik, ezért dísznövényként is nevelik. Július közepétől a fagyokig virít.

Kínában ősidők óta az erőt megőrző és hosszú életet adó gyógynövényként tartják számon. Egy 3000 éves legenda szerint valaha a ma Japánhoz tartozó Szitakötő-szigeten termett egy olyan gyógynövény, amely megfiatalította az embert, ha fiatal lányok és fiúk szedték le. A felkeresésére indult ifjak sok kalandot átéltek, de a fiatalító növényt nem lelték meg. Megtalálták viszont a krizantémot, és kereskedni kezdtek vele.

A 9. hónap 9. napjának ünnepén már a Han-korban krizantémbort ittak. Azt tartották, hogy aki krizantémbort iszik, hosszú életű lesz a földön.

Virága gyulladás- és vérnyomáscsökkentő hatású, emellett emésztési problémákra is hatásos. Lázas állapot, meghűlés, fejfájás kezelésére a sárga virágokat tartják a leghatékonyabbaknak. A meleg időjárás okozta kellemetlenségek ellen is használják; külsőleg alkalmazva pedig a szemgyulladás kezelésére.

A szirmok enyhén fanyar, pikánsan kesernyés ízükkel kiváló salátaízesítők.

A kínai ehető krizantémnak nemcsak virágja, de levele is ehető. Zsengén kissé kesernyés, csípős, gyöngén mustár ízű leveléből, virágából vitaminos salátát, köretet készítenek, és húsokat is fűszereznek vele.