hashajtó

Káposzta, főzelék (Brassica oleracea)

Nálunk több fajtáját termesztik, mert kedvelt és kitűnő főzeléket szolgáltat. Itt a „savanyú" káposztáról lesz szó.

A savanyú káposzta készítésénél kevés sót szabad csak felhasználni. Borókát, szőlőt, esetleg bort szoktak némely helyen hozzátenni a készítésnél.

A savanyú káposztát nyersen gyomorrontásnál, különösen, ha az, romlott ételtől származott, a gyomor és beleket gyorsan tisztító hashajtó hatásánál fogva régóta használják. A káposztalének van meg elsősorban ez a tulajdonsága (Kat zenjammer). Az ágromlott nedvek, felgyülemlett gázok, kivezetését eszközli, miáltal végeredményben előmozdítja a vérképződést, a gyomrot erősíti. A nép köszvénynél savanyú káposzta kúrát tart.

Külső borogatásra is használják a savanyított káposztát levelével együtt, elhanyagolt, gennyesedő sebeknél, mert fájdalmat is szüntet. Ajánlják ezeket a borogatásokat égési sebekre és méhcsípésre is.

A keleti szarkaláb (Consolida orientalis) a boglárkafélék családjába tartozó, vetések szélén, parlagokon, dűlőutak mentén, tiszántúli tájainkon többfelé nagyobb csoportokban termő, egyéves növény. Fajtaváltozatait kertekben is ültetik.

Szára egyenes, 40-60 cm magas, egyszerű. Levelei keskeny sallangokra szeldeltek.

A keleti szarkaláb virágai a szár felső részén sűrű fürtökben állnak, sarkantyúsak, bíborlila színűek. Termése sokmagvú, hosszúkás tüsző, zömében június-júliusban virágzik.

A drog glikozidokat, nyálkát, színanyagot tartalmaz.

Forrázata belsőleg enyhe hashajtó és értágító hatású. Külsőleg szemborogatónak használják. A szarkalábvirágot teakeverékekhez díszítőként is adják.

Kenderpakóca (Eupatorium cannabinum Sédkender, májgyógyítófű, fokhagymaszagúfű, vizigyopár, vizikender)

A növény vöröses szára 1 m magasra is megnő. Levelei lándzsa alakúak, a fonákon mirigyesek. Halvány óborszínű kosár virágai fürtökben állnak a szár végén.

Nedves réteken, utak szélén vadon terem.

Az egész növényt felhasználjuk (eupatorii herba).

Hatóanyaga: eupatorin, illóolaj stb.

A máj, lép, epe megbetegedéseinél vértisztító és lázellenes gyógyszer (váltóláz, spanyolnátha). Ilyenkor az egész fűből készítenek főzetet (10 gr 1/4 1 vízre), mely gyakran használt házi-szer köhögés, vízkórság eseteiben is. Belső sebre és belső zúzódáskor egy csészényit szoktak a fenti főzetből kétezerre elfogyasztani. Húgyhajtó is.

A gyökere külön főzve hashajtó is.

Az állatgyógyászatban kehes lovaknak adják, hogy megtisztuljanak. A friss növénnyel bekent állatokat a férgek elkerülik.

Kökény (Prunus spinosa Boronafa, kökényszilva)

Tövises ágas cserje, mert fiatalon szőrös, levelei tojásdadok, virága rendszerint előbb jelenik meg, mint a levele. Termése hamvas, kék bogyó.

Nálunk vadon, erdők, utak, vízmosások mentén, szakadékok szélén fordul elő.

Hatóanyaga: amygdalin, cserzőanyag és sók.

Virága gyűjtendő, mely, mint pruni spinosae flos (acaciae flos) kerül forgalomba.

A virág felhasználása ott van javallva, ahol a vizelést és az anyagcserét fokozni kell, és vértisztítást akarunk elérni. A virágából készült főzet (5 gr 1/4 1 vízre 1 percig főzve) enyhén hashajtó (különösen a gyermekeknél vált be), zsírcsökkentő, vértisztító, a nők gyomorgörcsénél és a különböző bőrkiütésnél, de a vese s hólyag bántalmaknál is kitűnően használható. Mint soványítóval, feltűnő hatást lehet elérni, amellett teljesen ártalmatlan. Elmaradt havi tisztulásnál ülőfürdőket készítenek belőle. Ugyanakkor a virág főzetét, mint lábfürdőt is veszik, melyhez még sót és hamut is szokás venni. Musttal megerjesztve idegfelüdítő szer.

Gyümölcséből hólyag- és vesebántalomnál citromos saláta készül. Levele kitűnő orosztea pótló. A gyümölcs nagyobb adagban elfogyasztva dugít.