agyvelő

Az agyvelőgyulladásos betegek lázasak, fáj a fejük, fénykerülők, emellett gyengék és rohamaik is lehetnek. Ritkábban jelentkezik a tarkókötöttség, azaz a nyak merevsége, néhány betegnek a végtagjai is merevek, lassú a mozgásuk és ügyetlenek attól függően, hogy az agyuk melyik része érintett. Az agyvelőgyulladás tüneteit az agy védekező működése okozza, ami azért indul be, hogy megszüntesse a fertőzést.

Az agyvelő a kisagyból, az agytörzsből és a nagyagyból áll. Ez a szerv felelős a szervezet irányításáért, tehát egész egyéniségünket jelképezi. Általában a fejet szokták a külső, és az agyvelőt a belső egyéniség (individuum) szimbólumának tekinteni. Amikor az agyvelő begyullad, a magunkkal szemben érzett dühöt jelképezi, a „ki is vagyok valójában" kérdését. Ilyenkor nemet mondunk a változásokra, mert attól félünk, hogy elveszítjük egyéniségünket vagy azokat a dolgokat, amiket eddig elértünk. Aggódunk, hogy nem tudjuk irányítani a velünk történő eseményeket, és úgy érezzük, korlátoznak bennünket az önkifejezésben.

Amit tenni kell!

A merevséget rugalmassággal kell helyettesíteni, és az általunk húzott szigorú határokból engednünk kell. Nyissunk annak érdekében, hogy megismerhessük saját magunk új, számunkra eddig ismeretlen oldalait is. Szeretetre és megértésre van szükségünk, hagyjuk hát, hogy a belső béke eltöltse lényünket.

Vízfejűség az agy belsejében lévő folyadék a lélek szimbóluma tárolására alkalmas területek kitágulnak, az agyvelőállomány csökken, míg a koponya térfogata nő. Az alapprobléma tisztázása orvosilag nagyon fontos például daganatok, mértéken felüli, agyvíz termelés, a megnagyobbodott fej a hatalom és a befolyás szimbóluma. A csökkent térfogatú, korlátolt agy azonban gátolja az intellektus működését, az értelem a nagyagy lelki nyomás alá kerül.

Amit tenni kell!

További életünk során csináljunk helyet a léleknek a test kormányszékhelyén a fejben, a kapcsolás és irányítás központjában. Inkább a lelki dimenziók tágítsák fejünk térfogatát, és inkább ezzel keltsünk feltűnést, helyezzük a hangsúlyt a lelki szükségletek kielégítésére, hagyjuk az értelmet kissé háttérbe szorulni az érzelmek javára. Teremtsük meg az érzelem és értelem harmóniáját, megadván a léleknek az elsőbbséget.