alzheimer kór
| ||||||||
|
A Földön ismert valamennyi növény közül ez tartalmazza a legtöbb béta-karotint, melynek a luteinnel és a zeaxantinnal együtt alapvető szerepe van a szem egészségének megóvásában és a káros szabadgyökök megkötésében.
A farkasbogyó használata felnőttkori diabétesz ellen Kínában hagyományosnak mondható, mivel megteremti az egyensúlyt a vércukorszint és az inzulinválasz között. A bogyóban található flavonoidok védik a vörösvértesteket. Az újabb felfedezések szerint a bogyó memóriajavító, az agysejtekre is jótékony hatást gyakorol. Betain tartalma miatt, pedig akár az Alzheimer-kór elleni küzdelemben is a segítségünkre lehet. Fogyasztásával ugyanis fiatalon tarthatjuk elménket, és akár védekezhetünk az Alzheimer-kór által bekövetkező szellemi hanyatlás ellen is. A goji bogyót, a piros színű, nyers termést elrágcsálva, a szárított bogyókat vagy vízbe áztatva teába (müzlivel, turmixokhoz), de akár főzve is különböző kásákkal fogyasztják. Édes, enyhén csípős ízével és gazdag, fűszeres illatával nagyon finom táplálék. Címszavai:
Az ezoterikus körök sejtései szerint melatonin a meditáció során is keletkezik, és a meditáló a koronacsakrán keresztül veszi fel a magasabb rezgésű világok impulzusait. A melatonin szimbolizálja a koronacsakra megnyílását és aktivitását. A teozófusok, mint például Alice A. Barley, feltételezik, hogy a mesterek éjjelente találkoznak, így aki éjjel meditál, az a koronacsakráján keresztül fel tudja venni az ő bölcsességüket. A kutatók azt sejtik, hogy a melatonin meghatározza álmainkat is. A meditáción kívül álmunkban érzékeljük a legerősebben a belső hangunkat vagy a belső vezetőnket. A csakrarendszerre vonatkoztatva ez azt jelenti, hogy a koronacsakra és a vele kapcsolatos tobozmirigy segít kapcsolatot teremteni belső vezetőnkkel. Az epifízis és a hipofízis együtt képes befogadni a magasabb rezgésű világok információit. Aki lezárja magát e bölcsesség vagy a belső hang elől, netán visszaél ezekkel, annak számolnia kell a koronacsakra zavarával, amely részben testi, de legtöbbször lelki zavarokban vagy pszichózisban mutatkozik meg. Ha valakinek hajlama van a pszichózisra az, semmiképpen ne meditáljon, és ne végezzen légző gyakorlatokat. Ilyenkor a földelést kell megerősíteni, és a gyökércsakrával fontos foglalkozni. A többi csakrával ellentétben a koronacsakra problémái ritkán okoznak klasszikus betegség tüneteket. Az itt fellépő zavarok inkább szichózisban és különféle személyiségváltozásokban nyilvánulnak meg. A legtöbb embernél nyugalmi állapotban van a koronacsakra. Problémák akkor lépnek fel, ha aktiválják, és nem ennek megfelelően viselkednek. A koronacsakra zavarára visszavezethető testi betegségek és problémák Parkinson-kór: Ennél a betegségnél hiányzik a dopamin, egy neurotranszmitter, ami pedig a végtagok remegéséhez és megmerevedéséhez vezet. A betegség okát még nem ismerik. Az ezoterikusok, különösen a teozófusok szerint ezeknél a betegeknél teljesen zárt a koronacsakra, a gyökércsakra viszont egészen nyitott. Ez megmagyarázná e betegség funkcióját, vagyis azt, hogy a betegnek nincsenek belső képei, és teljesen a külvilág segítségére van utalva. A Parkinson-kórnál nagyon nehéz elvégezni a csakrákhoz tartozó gyakorlatokat. A koronacsakra zavarára visszavezethető lelki problémák Címszavai:
A koronacsakra pszichológiai témája arról szól, hogy a sötétségben meg kell találni a belső fényt. Kevésbé ezoterikus megfogalmazásban ez úgy hangzik, hogy nem szabad feladni a reményt, és álmainkat követnünk kell. Alzheimer-kór: Ennél a betegségnél hasonló tünetek lépnek fel, mint a dementiánál. Ez a regresszió is a belső gyermek háttérbe szorításáról szól. Dementia: Elmegyengeség, különösen időskori elbutulás formájában lép fel az agy elsorvadása miatt. Ezt jelentős emlékezetvesztés követi, amely a racionális gondolkodás és ítélőképesség lassú, de állandó gyengülésével és regresszióval jár. Az, hogy a beteg ismét olyan lesz, mintegy kisgyerek, arra utal, hogy belső gyermekének kellett volna több teret engednie. Depresszió: A valódi depresszió és a depresszív hangulatok is arra vezethetők vissza, hogy a koronacsakrát ugyan aktiválták, de nem tudnak bánni az energiájával. A reaktív depressziónál, amelyet a társ, a gyermek, vagy akár a munkahely elvesztése vált ki, nagyon fontos megtartani a koronacsakra képi energiáit (a jövőképet). Bármi is történjen, az élet megy tovább. Minden depressziós helyzetben foglalkozni kell a gyökércsakrával is. Terápiaként ajánlatos összekapcsolni a koronacsakrát a gyökércsakrával. Ezzel összekapcsoljuk magunkban az Eget és a Földet, így helyreáll az életerő, és újra élni akarunk. A kínai gyógyításban a koronacsakrát a test jang pólusának, a gyökércsakrát pedig a jin pólusának tekintik. A két pólus között áramlik az életenergia. Epilepszia: Megkülönböztetünk epilepsia majort (grand mal) és epilepsia minort (petit mal). Az epilepsziásokat régen bölcs, vagy szent embereknek tartották, akik képesek kapcsolatba lépni más világokkal, és képesek beszélni az istenekkel. Az epilepszia az agy elektromos zavaraira vezethető vissza, és gyógyszeres kezeléssel megszüntethető. Ezoterikus és jógakörökben úgy vélik, hogy az epilepszia oka az, hogy a korona- és a köldökcsakra túlzottan nyitva van. Az érintett ezért pontosan érez minden atmoszférikus és érzelmi zavart. A pszichológusok szerint a beteg arra használja a rohamot, hogy kimeneküljön egy kellemetlen helyzetből. A nagy rohamoknál (grand mal) átmenetileg a gyökércsakra – tehát a realitással való kapcsolat – is bezárul. Öngyilkossági kísérlet: Ha az érintettnek nincs jövőképe, nincs reménye és depressziós, akkor fennáll az öngyilkossági kísérlet veszélye. Ez a kilátástalanság és a reménytelenség kifejeződése. Egyúttal kommunikációs stratégia is, hogy segítséget kapjon. A buddhisták szerint, aki öngyilkos lesz, annak nagyon nehéz problémákat kell megoldania a következő életében. Skizofrénia: A skizofrénia minden formájánál a beteg csak befelé tekint, a saját világába, és kikapcsolja a külvilágot. Az érintett nagyon gyakran rendkívül érzékeny a kollektív tudattalan üzeneteire, amelyeket azonban nem lehet a hétköznapi valóságra vonatkoztatni. A beteg koronacsakrája tehát állandóan szélesre van tárva, és semmilyen módon nem tudja bezárni. Mint minden pszichózisnál, itt is elsősorban a gyökércsakrával kell foglalkozni |
||||||||
A Goji bogyó (Lycii fructus) vagy farkasbogyó az ördögcérna nemzetségbe tartozó egyes fajok ehető termése. A hagyományos kínai medicinában a vese, a máj és a szem betegségei ellen alkalmazták. A kínai gyógyászat szerint a máj egészsége befolyásolja a látásunkat is, tehát ha megszabadulunk a máj betegségeitől, a szemünk állapota is javulni fog. A kínaiak immunerősítőként, látásjavítóként, májvédőként és vágyserkentőként is fogyasztják. A hagyományos kínai medicinában egyesek szerint már 5000 éve felismerték a goji bogyó emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatásait. Napjainkban ezek a hatások teszik egyre népszerűbbé ezt a vöröses színű, tápláló bogyót.
A farkasbogyó gyakorlatilag az emberi szervezet minden pontjára jótékony hatással van, hiszen széles tárházát tartalmazza vitaminoknak, ásványi anyagoknak, rostoknak és poliszacharidoknak. Magas antioxidáns és poliszacharid-tartalma miatt erősíti az immunrendszert, megóvja szervezetünket a roppant kártékony és veszélyes szabadgyököktől. Hosszú élet gyümölcsének is nevezik, mivel hatásai nagyban köszönhetőek annak, hogy a bogyó szintén egyedülálló abban, hogy tartalmazza az élet működéséhez elengedhetetlen esszenciális aminosavakat (18-féle) és 21-féle ásványi anyagot. Számos betegség tüneteinek kezelésére, megelőzésére használható, mint például a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a láz és a korral összefüggő szembetegségek. Gazdag tápanyagtartalmának köszönhetően a erősíti az izomzatot is és jobb közérzetet biztosít. Javítja az emésztést, és a szervezet egyedüli méregtelenítő szervét, a májat óvja, védi.