arcbőr

Borsfű, pereszlény, (Calamintha officinalis)

Illóolajokat, tannint, nyálkát, keserűanyagokat tartalmaz. Szélhajtó, görcsoldó és tonizáló hatású,

A leveleket és a virágzatot használjuk, amit nyáron, a virágzás kezdetekor gyűjtenek. Csokrokba összekötve árnyékos és jól szellőző helyen szárítják.

Körülbelül 30 cm-es, vékony egyenes szárú növény. Apró ágacskáin a levelek egymással szemben helyezkednek el a felsők fogazott szélűek, az alsók kerek formájúak. Júniustól augusztusig virágzik, intenzív rózsaszínű, kis csoportokba rendeződő virágokat hoz.

Az egész növénynek a mentához és kakukkfűhöz hasonló illata van.

Az alföldön és a hegyvidéken egyaránt gyakori, a hűvös, árnyékos helyeket kedveli. Jól érzi magát parlagokon, ahol gyakran nagy területeket foglal el.

Felhasználása azonos a mentáéval. Forrázata hasznos minden típusú emésztési zavar, hasfájás, szédülés, bronchitisz esetén. A forrázatot a fürdővízhez adva frissítő, élénkítő és tonizáló hatása érvényesül. Az arcbőrt feszessé, simává teszi, ha áttöröljük és leöblítjük vele.

Fűszerként húsok és zöldségek ízesítésére alkalmas. Vágykeltő hatást is tulajdonítanak neki. E célból fahéjjal, szegfűszeggel és vaníliával együtt borba áztatják.

Keserű mandula (Amygdalus communis L.) a rózsafélék családjába tartozó fák magbelét a cukrászok marcipán készítéséhez a mandula ízének a „kiemelésére", a szeszipar, pedig hasonló célból a mandulalikőr készítésére használja.

A keserű mandulának a nagyobb értékét azonban a magbelekből kipréselt zsírolaj jelenti. Az olajat kenőcsök készítésére, valamint órák, műszerek olajozására használják.

Az olaj kipréselése után visszamaradó pogácsát megőrölve kozmetikai célokra is használják, mert forrázatát mosdóvízhez adva, a zsíros, pattanásos arcbőrt gyógyítja. A pogácsából régebben „keserűmandula vizet" is készítettek, amelyet koszorúérbántalmak ellen rendeltek az orvosok.

A gyomorsavtúltengésben szenvedőknek ajánlják, hogy gyomorégés ellen naponta rágcsáljanak el 2-3 szem keserűmandula belet. Nagyobb mennyiség elfogyasztásától azonban tartózkodni kell, mert kéksavtartalmánál fogva mérgezést okoz! (Szilva- és cseresznye magvak is tartalmaznak kéksavat!)

A lógesztenye vagy bokrétafa (Aesculus hippocastanum) a vadgesztenyefélék családjába tartozó, parkokban, fasorokban, temetőkben sokfelé ültetett díszfa.

A fa nagy bugában álló, fehér vagy pirosas virágai, az öt-hét levélkéjű, tenyeresen összetett levelei, valamint a tüskés tokterméséből kifejtett, vörösesbarna, vékony, de szívós, nagy festék- és csersav tartalmú héjú magjai, újabban, pedig a fa kérge szolgáltatják a drogokat.

A virágdrog kampferol ramnoglikozidot, rutint, izokvercitrint flavon glikozidot, cseranyagot, kolint, purin származékokat és szaponint tartalmaz.

Hatása összehúzó, erősítő, gyomorgörcsoldó és bélgörcsoldó, trombózist megelőző

A levéldrog tartalmaz: eszkuletint, eszkulint, fraxin glikozidot, C-vitamint, kvercitrint, kolint, kevés szaponint, purin-származékokat (adenozin, adenin, guanin).

Házi-szerként bélhurut, belső vérzések ellen, külsőleg pedig pattanásos arcbőr kezelésére mosdóvíz gyanánt használják. A külföldi eredetű Hamamelisz (gyűrűfa) cserje levelének, kozmetikai arcvizek készítésére, pótlására alkalmas.

A magdrog tartalmaz: 10-30% eszcint, szaponint, 40-60% keményítőt, 9% cukrot, 8-10% fehérjét, 2% katekin-csersavat, kolint, purinszármazékokat, 5% olein tartalmú zsíros olajat, flavonokat, kolint, B-, C-, K-vitamint.

A lógesztenye készítményei az erek átbocsátóképességét csökkentik (eszcinhatás), az érrendszert erősítik, trombózist, lábszárfekélyt, a visszérgyulladást gyógyítják, a véralvadást lassítják, enyhítik a fájdalmas havi vérzést, megszüntetik a sérülések utáni, valamint az agy- és tüdővizenyőt stb.

A lógesztenye kérgéből előállított eszkulin kumarin származékot napozó, fényvédő kenőcsök és krémek, napolajak készítésére használják. A készítmények az ártalmas ultraviola sugarakat elnyelik.

A szaponin tartalmától megfosztott magot állatok takarmányozására fel lehet használni.

A magot házi-szerként finom kelmék mosására is használják. Előállítható a magból étkezésre is alkalmas zsíros olaj, alkohol, cserzőanyag és ragasztóanyag (dextrin) is.

Zamatos turbolya (Anthriscus cerefolium)

Vitaminokban, illóolajokban, keserű anyagokban gazdag, a mellkasi panaszok doktora, de szélhajtó, vizelethajtó és sebgyógyító hatású is.

A fiatal, leveles és virágos hajtását, a leveleit és a termését (fekete magvait) használjuk. A növény újra kihajt, és egész nyáron szedhetők a friss hajtások.

Egyéves, jellegzetesen ánizsillatú növény, 40-70 cm magasra nő. A talajban 10-20 cm-es orsó alakú főgyökere fejlődik. Szára kerek, belül üreges, a csomók felett rövid, fehér szőrök borítják, egyébként kopasz. Világoszöld levelei puha tapintatúak. Gallérlevelei nincsenek, de 1-4 gallérka levele van. Üdébb akácosokban, gyomos erdőkben sokszor tömegesen előfordul. Egy évben több generációja is fejlődhet, első nemzedéke április végén, május elején virágzik. Termése fekete színű, megnyúlt ikerkaszat. Hazánkban gyakori növény.

A mediterrán konyha kedvelt fűszernövénye, termesztik is.

A friss növény leve és a belőle készült főzet és forrázat köhögés, hörgőgyulladás ellen hatásos, valamint epe- és vesekövesség, májműködési zavarok esetén is segít. A frissen összevágott növényből és annak levéből készített borogatást rovarcsípésre, aranyeres bántalmakra és fagyás ellen alkalmazzuk.

A friss növény leve kiváló ránctalanító arctonik.

Kedvelt, illatos konyhafűszer, gyakran keverik saláták közé, használják sültek és egyéb ételek ízesítésére, de mindig a főzési idő végén adjuk az ételhez, mert különben lebomlik aktív hatóanyag-tartalma. A turbolya leve vízzel keverve kiváló üdítő. Likőrök ízesítésére is használják. Hatásos rovarűző.