elmebetegség

Az elmezavar betegségeket egykor klasszikusan felosztották idegbajra és elmebetegségre. A következők alapján az idegbajban, bármilyenek is a fellépő zavarok a beteg megőrzi kontaktusát a valósággal. Például lehetnek hallucinációi, ezeket magától idegeneknek észleli. A pszichózisokban, ellenkezőleg, úgy éli meg, mintha önmaga részei lennének, és nem tesz különbséget saját belső világa és a külső világ között. A kutatások és a modern gyógymódok eltörölték ezeket a különbségeket, mert észrevették, hogy előfordultak idegbajokban mentális zavarok, és ellenkezőleg, a kezelt elmebetegek azonosítani tudták önmagukat és a való világot.

Tünetei és kialakulása

Három formát vizsgálunk egyenként:

• Az elmezavar, vagy skizofrénia a legsúlyosabb betegség, először is azért, mert a fiatalokat, 15 és 35 év közöttieket sújtja, azután, mert gyakori. Megállapították, hogy az ilyen korú fiatalok 1%-a szenved benne. Végül, mert kezelés nélkül kérlelhetetlenül a személyiség teljes felbomlásához, kettéválásához, igazi őrülethez vezet. Hirtelen kezdődhet, delíriummal és abnormális cselekedetekkel, fokozatosan továbbfejlődik, a beteg magatartása bizarr, ok nélkül nevet, teljesen mozdulatlan, vagy cselekedetei agresszívek, veszélyesek lesznek. Többé vagy kevésbé a személyiség széthullik szétbomlik, és általában a mozdulatlan és néma beteg nincs kontaktusban a környezetével. Ezt nevezik autizmusnak öntörvényűségnek.
• A mániákus depresszió nevű elmebetegséget a depresszív fázisok váltakozása jellemzi, amikor az alany az elcsüggedés csúcsán saját magát üldözi, minden hibáért, bűnért önmagát okolja, és öngyilkosságot kísérel meg, a mániákus fázisokban ellenkezőleg sír, eufórikus állapotban van, a részegség látszatát kelti. Gyakran ezek a fázisok néhány hónapon, olykor néhány napon belül váltakoznak.
• A hallucinációs pszichózisban az alany önmagát külső kényszerhelyzetben látja, figyelik, üldözik, fenyegetik. Ezek azok az emberek, akik panaszt tesznek a bíróságon vagy a rendőrségen szüleik vagy szomszédaik ellen.

Ezeken a tipikus formákon kívül a mentális betegségeknek számos nehezen osztályozható alakja van, de általában megegyeznek ezzel a három modellel.

Az elmebetegségekről alkotott elképzelések, mint mindig, a különböző korszakoknak megfelelően váltakoztak. Azután a fázis után, amelyben minden organikus volt azaz mindent a szervek működésére vezettek vissza, és a bántalmakat pontosan az agy bizonyos zónáin keresték, a tisztán pszichés, lelki zavarokat az egyéni és társadalmi környezetnek tulajdonították. Napjainkban visszatérünk a szervekre, az agysejtek, a neuronok működési zavarinak felfedezésével. Szintén, mint mindig, minden korszak hozta a maga igazát.

Néha igaz, elég ritkán az agy anatómiai sérülései például a tumorok elmebetegségben jelentkeznek. A környezet is szerepet játszik, még ha nem is meghatározót, és a biztonságos család az elmebeteg gyógyulásának legjobb biztosítéka, záloga. De a legjelentősebb előrehaladást az agy kémiájának tanulmányozása hozta, és főképp a kiváló közvetítőké, amelyek átadják az inputot egyik neuronból a másikba. Majdnem biztos, hogy a skizofréniát az endorfinek szekréciós zavara okozza. Ezek azok a természetes fájdalomcsillapító morfinok, amelyeket az agy választ ki, különösen az akupunktúra hatására. Ez egy igen nehéz, de ígéretes kutatásnak még csak a kezdete.

Hagyományos kezelés

Az elmebetegségek kezelését megváltoztatta a kemoterápia megjelenése. Előtte csak elektrosokkal értek el némi javulást. Ez anélkül, hogy teljesen eltűnt volna, átadta helyét a kémiai termékeknek, lényegében a neuroleptikus szereknek és a nyugtatóknak. Meg kell jegyezni, hogy a mániákus depressziós elmebetegségekben specifikus hatása van egy fémnek, a lítiumnak. Természetesen a beteget mindig megértő pszichoterápiával kell támogatni.

Akupresszúra pontok

Ha vannak olyan betegségek, amelyek első látásra megközelíthetetlennek tűnnek az akupresszúra számára, azok az elmebetegségek. És mégis, A kínai medicinában egész pszichiátriai kórházakat szentelnek a skizofréniások hagyományos orvoslással történő kezelésére.

Két fő pont, és két kiegészítő pont van.

A fő pontok

Az első a koponya tetején, a test legmagasabb pontján van, a két fülkagylót felfelé összekötő vonal és a középső vonal találkozásánál. A második a felső ajkon, a két felső harmad és az alsó harmad találkozásánál.

Kiegészítő pontok

Az első az orr tövénél van, a két szemöldök között. A második a szegycsont hegyén.

Nem kérdéses, hogy ilyen kezelés végezhető-e otthon. Eredményes lehet a módszer, melyet Kínában rendszeresen alkalmaznak.

Nézzük például, hogyan kezelik a skizofréniásokat a kínai központi kórházakban, az elektromos akupunktúrát minden nap alkalmazzák a fent jelzett pontokon. Ezenkívül kínai tornagyakorlatokat végeztetnek és költeményeket fogalmaztatnak (kínai írással természetesen), ami felszabadítja az egyént, és újra megteremti az összeköttetést saját testével és szellemével. Az eredményeket egybevetik a kémiai kezelés eredményeivel.

Rögeszme, amikor valamelyik elképzelésünkhöz minden áron, tűzön-vízen át, ragaszkodunk, a rögeszmés állapotba kerítettük magunkat. Szélsőséges esetben elmebetegség tünete, a köznyelvben jelenthet azonban ártalmatlan hóbortot is. A rögeszme az elme betegsége. Amikor valami vagy valaki a rögeszmémmé válik, akkor minden energiámat, minden figyelmemet a rögeszmém tárgya felé fordítom. Ezek a gondolatok állandó és fenyegető jelleggel ismétlődnek. Azonban mindemellett tudatában maradok annak, hogy ezek a gondolatok irreálisak. Semmi más nem létezik számomra. Ha rögeszmés személyiség vagyok, akkor nagy valószínűség szerint egy kétségekkel teli, döntéseit nehezen meghozó ember vagyok, és olyan kettősségeket élek meg, mint a szeretet-utálat együttes érzése, magammal és másokkal szemben.

Rögeszme több formában is jelentkezhet: ez lehet valakivel vagy valamivel szemben érzett fóbia, olyan jellegű gondolatismétlések, mint pl. „mi lenne, ha..." (a kétség őrülete), vagy olyan kényszerbetegség, ami bizonyos, negatív következmények nélküli cselekedetek végrehajtására késztet, de önpusztítóak, öngyilkos jellegűek is lehetnek, amiket azonban sosem követ valóságos tett. Legtöbbször szorongó félelemmel gondolok olyan dolgokra, amelyek hanyagságból vagy személyes hibából „megtörténhetnek" velem, amelyet el kell kerülni. Az én elsőbbségem az, hogy ezt a rögeszmét, akár tudat alatt is, táplálhatom. A gondolataim lebénultak. A rögeszmém tárgya táplál engem. Ezzel nagy belső űrt és nagy bizonytalanságot kompenzálok. Azért, hogy rögeszmés legyek, nagy belső feszültséget, aggodalmat kell éreznem, ideje tehát, hogy találjak egy olyan dolgot az életemben, amely több nyugalmat és belső békét hoz el az életembe. Így jobban tudok profitálni abból, amit az élet nyújt.