fogproblémák

A fogproblémák a döntésekhez kapcsolódnak, leginkább akkor, ha fáj a fogam. Elhalasztom a döntés meghozatalát, mert a választás következménye félelemmel tölt el, elbizonytalanít. A fogfájás a személyes felelősségemhez, és ahhoz kapcsolódik, hogy képes vagyok-e úgy döntéseket hozni, hogy nem félek állandóan attól, mi lesz majd később, mit hoz a jövő. Ha heves fogfájás gyötör, nagyon is lehetséges, hogy dühös vagyok amiatt, mert nem vagyok képes kifejezésre juttatni, azt, amit szeretnék.

Vicsorítani van kedvem, hogy felhívjam magamra a világ figyelmét, hogy észrevegyenek. Azt szeretném, ha meghallgatnának, ha tisztelnének. Tudatosítom magamban, hogy ha kinyilvánítom igényeimet, vágyaimat, a kínzó fogfájásoknak nem lesz többé létjogosultságuk. A fogkő belső agressziót jelez, egy olyan lázadást, amelyet nem orvosoltunk, és amely így újra és újra felszínre tör. Ez azt eredményezheti, hogy keményebb lesz az álláspontom a meghozás előtt álló döntésekkel kapcsolatban. A viselkedésem megváltozhat. Tudatában annak, hogy nem túl előnyös számomra, ha ki vagyok szolgáltatva a képzeletemnek, inkább a lehetőségek kreatív oldalát fejlesztem. Megpróbálok olyan módszert kidolgozni, amelynek segítségével gondolataimat, ötleteimet jobban tudom szelektálni, így könnyebb lesz számomra, hogy az éppen megélt dolgokhoz kapcsolódó, értelmes kezdeményezéseket tegyek.

Elfogadom, hogy mostantól tudatosan szemlélek mindent, ami az életemben történik, hogy megértem a világomat irányító törvények lényegét. Megfigyelem, hogy melyik oldalon vannak fogproblémáim, és megtalálom a megfelelő megoldást. Ha felül van a probléma, akkor inkább az intuícióhoz, megérzéshez, és az ösztönhöz kapcsolódó dolgokra kell gondolni, míg a lenti, alsó álkapcsomat érintő problémák inkább a racionális és logikus világgal kapcsolatos döntésekhez kapcsolódnak, vagy valami olyasmihez, amit fizikálisan akarunk.

A fogak a szilárd „kaput" szimbolizálják, amely lehetővé teszi számomra, hogy úgy „faljam" az életet, mint egy nagy almát! A belső és külső valóság a fogaimon megy keresztül. A fog nagyon kemény, lényünk energia-alapkészletét jelképezi. Az új gondolatok befogadásának képessége, a gazdag belső lelkivilág, a szeretet, egészséges és kemény fogakban nyilvánul meg. A fogak részben lényünk tükrei.

Amikor a táplálék a számba kerül, érzéseket is közvetít, amely, többé-kevésbé hosszú távon a fogaimat is sújt hatja. Így a károsodott fogak (szuvas fogak) gyenge önkifejezésről tanúskodnak, vagy arról, hogy a valóságot elfogadhatatlannak tartom, és azt is jelzik, hogy félek elfogadni felelősségteljes helyemet a világban. Még akkor is, ha nehezen hozok meg számomra előnyös döntéseket, fogékonynak kell maradnom a rendelkezésemre álló eszközökre, amelyek a legérzékenyebb, legproblémásabb helyzeteken való felülemelkedésben segíthetnek engem. A fogak azt is jelzik, hogy mennyire akarok előrehaladni, fejlődni, vagy jól csinálni a dolgokat. Egyben utalnak arra a képességemre is, hogy mennyire tudok gondolataimnak és érzelmeimnek hangot adni. Egy mély konfliktus, vagy a konfliktussal kapcsolatos bűntudat okozhat fog vagy fogínyproblémát. „Összeszorítom" a fogamat, ha egy külső támadást akarok kivédeni. A fogaim segítségével „lehúzom a redőnyt" az előtt, ami belém akar hatolni, vagy épp ellenkezőleg, ami belőlem kikívánkozik. A metszőfogak problémája arra utal, hogy valamit meg kell kezdenem, valamiről igennel vagy nemmel kell döntenem. A szemfogak inkább az általam meghozandó döntések feletti hatalmamat jelképezik. A szemfogat akkor támadja meg betegség, amikor meg kell hoznom egy döntést, azonban nem tudom mitévő legyek. A kisőrlők a döntéseimhez kapcsolódó egyetértés mértékét jelzik. A nagyőrlők a már meghozott döntéseimmel szemben érzett megelégedettségem fokát mutatják. A zománc akkor sérül, ha úgy érzem, nem szabad belekeverednem egy bizonyos helyzetbe, a fogcsont akkor lesz érintett, amikor úgy gondolom, nem vagyok képes megbirkózni egy helyzettel, mert nem bízom eléggé magamban és a képességeimben. Elfogadom, hogy fogékony leszek a szeretetre anélkül, hogy félnék mások hálájának elvesztésétől. Olyannak szeretem magamat, amilyen vagyok. Foglalkoznom kell a fogaimmal, mert azok a személyiségemet „öltöztetik". A fogak nem viselnek álarcot Saját magam, maradok, nem ítélem el magamat, és nyitott maradok a kritikákra. A gondolataimat szeretetté alakítom, és így a fogaim egészségesek maradnak.