izületi kopás
| ||||||||
|
A feladat az, hogy eljussunk a ránk kényszerített nyugalomba, hogy elismerjük, mennyire nehezünkre esik a haladás és a mozgás, és ne külső, hanem belső lépéseket tegyünk. Annak bevallásával, hogy kifejezőkészségünk ezen a szinten elveszett, a külső célok nagyon távolra kerülnek. Az érintett számára emellett egy ilyen alkalom arra világíthat rá, hogy a kényszerű nyugalomban még mindig megmarad az a lehetőség, hogy belső célokat fogalmazzon meg magának, és el is érje azokat. Az elhasználódott ízület nehézkes, nem eléggé olajozott mozgása azt jelzi, hogy korlátozni kell a külső utakat. A helyzet zátonyra futott. Nyugalomra van szükség. Ha ez elég elmélyült, akkor végül ismét mozgás származik belőle, mégpedig belső mozgás. A ma használatos megoldás a művi csípőízület, amely éppolyan zseniális trükk, mint amennyire a fejlődés ellensége. Lehetővé teszi, hogy a beteg úgy éljen tovább, mintha mi sem történt volna. Ebben is benne rejlik az őszinteség esélye, amennyiben bevalljuk magunknak, hogy jövőbeli haladásunk nem valódi, hiszen szigorú értelemben véve már nem a saját lábunkon állunk. Ebből az következhet, hogy noha ettől kezdve az ember külső dolgokban egyre inkább idegen segítségre hagyatkozik, ám belsőleg önállóbbá válhat.
|
||||||||
|
|
||||||||
A csípőízület lépteink alapja, előrehaladásunkat neki köszönhetjük. Minden utazás egy lépéssel kezdődik, mint ahogy minden kicsapongás is. A csípőízület fájdalmai, amelyek többnyire valamilyen arthrosisra (ízületi kopás) vezethetők vissza, megakadályozzák az ilyen kicsapongásokat, és azt jelzik az érintett számára, hogy már nem számíthat jelentős haladásra. Már csak fájdalomtól kísérve haladhat előre (az életben). Az úgynevezett elhasználódási jelenségek mellett elsősorban reumatikus problémák jöhetnek szóba orvosi szempontból.