kortizon

Panthóthen ógörögül azt jelentette, hogy „mindenütt", és éppen ebből ered a „pantotén", a B5-vitamint alkotó sav elnevezése, ugyanis minden egyes állati és növényi eredetű élő szövetben jelen van.

Mire jó?

A növekedéshez B5-vitaminra van szükségünk, és így a sejtek létrejöttét segíti elő. A B5-vitamin hozzájárul annak a koenzimnek a létrehozásához, amely közrejátszik az energiatermelésben részt vevő szénhidrátok, zsírok és fehérjék szervezetünkben zajló anyagcseréjének szabályos működéséhez.

A pantoténsav további szerepe szerint elősegíti az antitestek megjelenését, továbbá lehetővé teszi az idegrendszer normális működését, stimulálja a nemi hormonok és a kortizon kiválasztását, könnyíti a mellékvesék mirigyeinek aktivitását és segít a bőr és a haj egészségének megőrzésében.

Barátai és ellenségei

A többi B-vitamin és a C-vitamin pantoténsav hatásának erősödéséi eredményezi, ezzel szemben a kávé, az alkohol és az antibiotikumok pusztítóan hatnak rá.

Hiánya

A „mindenütt" való előfordulása az élelmiszerekkel kapcsolatosan enyhébb megállapítást tesz szükségessé: „szinte minden" állati vagy növényi eredetű élelmiszerben van annyi pantoténsav, hogy ne lehessen a hiányáról beszélni. Azonban annál inkább lehet szó hiányról az általános legyengüléses és rosszul tápláltság állapotaiban, felszívódási zavarokban megnyilvánuló bélbetegségek formáiban, vagy olyan gyógykezelések alkalmával, amikor hosszú időn keresztül szed a beteg antibiotikumokat, valamint alkoholfüggőség esetén. A hiány megmutatkozhat a bőrbántalmak, hajhullás, emésztési zavarok, hasmenés, depresszió, kimerültség, migrén formájában, továbbá nagyon jellemző, hogy a beteg a talpának égő fájdalmára vagy izomgörcsökre panaszkodik.

Miben fordul elő?

Abszolút mértékben a leggazdagabb a B5-vitaminban a sörélesztő (12 mg van belőle 100 grammban).

Az állati eredetű élelmiszerekben igen magas arányban fordul elő, csökkenő mértékben:

• májban (marha, bárány, csirke),
• pisztrángban,
• gorgonzola sajtban,
• egész tojásban,
• lazacban,
• langusztában.

A növényi eredetű élelmiszereinkben említésre méltó, szintén csökkenő mértékben:

• gombákban,
• földimogyoróban,
• szárított zöldborsóban,
• szójában,
• hajdinában,
• lencsében,
• napraforgómagban,
• brokkoliban,
• búzában,
• teljes rizsben,
• avokádóban,
• csípős paprikában,
• karfiolban,
• kelkáposztában.

A felfedezéséről

A XX. század harmincas éveiben a vitaminokra irányuló kutatások révén fedezték fel, hogy a pantoténsav az élesztő alapvető növekedését idézi elő.

R. J. Williams amerikai biokémikus előállította a molekulát a birka májából, ám csak 1947-ben jutottak el a szükséges bizonyítékokhoz és állapították meg, hogy a pantoténsav szükséges az emberi szervezet anyagcseréjének bizonyos enzimes egyensúlyállapotához.

Madárcsucsor Solanum laciniatum

A madárcsucsor olyan gyógynövény, amelyet sem a múltban, sem jelenleg nem használnak fel közvetlenül. Nem található meg a gyógyszertárakban, gyógynövényszaküzletekben. Kizárólagosan a gyógyszeripar nyersanyagát képezi.

Ausztráliából, a polinéziai szigetvilágból származó évelő növény, melyet nálunk egyévesként termesztenek. Ilyen körülmények között is elérheti szára a 2-2,5 méter magasságot, elágazó. A levelek igen változóak, rendszerint aszimmetrikusan hasogatottak, hegyes, ép karéjokkal, szeletekkel. A virágok a felső levelek hónaljában fürtöket alkotnak. A párta ibolyaszínű, átmérője 4-5 cm. A termések tojásdad, sárgás-narancs színű bogyók, melyek fürtöket képeznek. Nálunk júliustól virágzik, egészen az első fagyokig.

A föld feletti részek 2-3% szterinvázas glikoalkaloidot tartalmaznak, főleg szolaszonint és szolamargint. Aglikonjukból, a szolaszodinból, ipari úton fél szintézissel kortizont és más szterinvázas hormont állítanak elő, melyeket eredetileg állati szervekből, vágóhidak termékeiből nyertek. A növényi nyersanyag sokkalta gazdaságosabb, mint az állati szervek, s mindenképpen elfogadhatóbb, mint az előző.