mészlerakódás

A váll körüli izületek gyulladását jelöli. Minden úgy történik, mintha a vállízület körül, illetve a felkarcsont és a lapocka közötti izület körül egy második izület lenne, ezt a vállat körülvevő izmok alkotják, és ezek lehetővé tesznek bármilyen karmozgást. Ezek az izmok csúszda szerűen működnek, és a folyadékot tartalmazó zacskók révén görgőszerűen viselkednek..

Tünetei és kialakulása

Két fő tünete a gátolt mozgás és a fájdalom. A leblokkolás, gátlás lehet teljes az úgynevezett. befagyott váll esetén, vagy részleges, korlátozván a kar bizonyos mozgásait, például a hátvakarást. Mozgáskor bekövetkezik a fájdalom, és korlátozza azt.

Attól függően, hogy a betegség a váll első vagy a hátsó felén jelentkezik, a bicepszet vagy a lapockán elhelyezkedő tövises izmokat írjuk le. A lokalizációnak a kezelés szempontjából nagy jelentősége van.

A ritka eseteken fertőzés, daganatok okozzák, a lényeges ok az inak és a zacskók gyulladása, ami egy sokk vagy ismétlődő mozgások okozta kopás, vagy mészlerakódások következtében lép fel utóbbi valóságos idegen testet alkot. Gyakran igen hosszan már-már rokkantságot okoz gátolja az öltözködést, a munkát stb., és néha nem múlik el teljesen.

Hagyományos kezelés

Pihenés, gyulladásgátlók; majd a heveny gyulladás elmúltával ajánlott, hogy a gyógyító nevelést a mozgatóképesség visszanyerésére kineziológus végezze. Általános eljárás, hogy kortizont fecskendeznek az izületekbe. De ez gyakran veszélyes, és csak kétszer vagy háromszor szabad megismételni.

Akupresszúra pontok

Általában nagyon kedvező hatása van a fájdalmakra, a merevségre egyaránt. Jó, ha ehhez társítjuk a vállak akár aktív, akár passzív megmozgatását, mozgásterapeuta közreműködésével.

A fő pontot minden esetben stimulálni kell. A váll első felén van, abban a mélyedésben, amely a kar felemelésekor keletkezik, felemelt hüvelykkel.

A kiegészítő pontokat a fájdalom és a korlátozott mozgás helyének, lokalizálódásának

megfelelően kell hozzáadni, stimulálni.

Amennyiben ez elől a váll első oldalán van, azt a pontot, amely a hónaljhajlat és a fent jelzett pont felező vonalában található.

Ha a váll oldalán jelentkezik a lapocka csúcs alatt lévő pontot kell stimulálni.

Ha a hátoldalon a hónaljredők hátsó, külső széle fölött egy ferde ujjnyira lévő pontot.

A stimulálás történhet akár masszázzsal, akár elektromosan. Stimuláljunk hosszasan minden esetben, ajánlatos ugyanakkor a vállal különböző mozgásokat végeztetni, felemelés oldalra, hátra stb. A stimulálás szinte állandó eredménye, hogy csökkenti a fájdalmat, egyébként frappáns, meglepő, hogy a beteg mennyivel jobban tud mozogni minden kezelés után.

A zsurló vagy kannamosófű, bábaguzsaly, cindrót, békarokka Equisetum arvense a zsurlófélék családjába tartozó, nyirkos réteken, kapásokban, árokpartokon, töltéseken termő, érdes tapintatú, virágtalan (spórás) növény.

A zsurló gyökértörzse a talajban mélyen kúszó, elágazó, feketés színű. Kora tavasszal egyszerű, ágatlan spóratermő szárakat hajt, majd májusban jelennek meg ágas, meddő hajtásai. A meddőhajtások szára 20-50 cm magas, egyenes vagy felemelkedő, 3-5 mm vastag, ízelt, merev szürkészöld, csöves, felületén 6-20 borda vonul végig. A szár csomóinál az oldalágak örvösen állnak, 5-10 cm hosszúak, 4-5 élűek, mély barázdájúak, néha újból elágazók.

A drog (Eguiseti herba) 8-10% kovasavat, szaponint, szerves (akonit-, alma-, oxál-) savakat, keserűanyagot, ekvizetonint, zsírt, gyantát, ekvizetrin flavonglikozidot tartalmaz. Főzete vizelethajtó, vesetisztító, izzasztó, vérzéscsillapító, továbbá epebántalmak és májbántalmak elleni teakeverékek gyakran alkalmazott alkotórésze. Reuma, csúz és mészlerakódás okozta

bántalmak ellen is használják.

A mezei zsurló nem tévesztendő össze a mérgező hatású mocsári zsurlóval!