reflexzóna
|
A bőr sokféle funkciót tölt be, melyekből a legfontosabbak a következők:
Bőrünkben mutatkozunk meg a világnak, és saját bőrünkből nem bújhatunk ki. Bőrünk tükrözi a külvilágnak, hogyan érezzük magunkat, méghozzá kétféleképpen. A bőr először is minden belső szerv reflexiós felülete. Bármely belső szervi zavar kivetül a bőrre, s minden bőrfelületi inger továbbvezetődik a neki megfelelő szervbe. Ezen az összefüggésen alapulnak a reflexzóna-terápiák, melyeket a természetgyógyászat régóta használ. Nevezzük meg mindenekelőtt a talp reflexzóna masszázst, a hátzónák kezelését vérvétellel, az orr reflexzóna terápiát, a fülakupunktúrát, de sok más ilyen kezelés létezik. A gyakorlott természetgyógyász a bőrön látja és tapintja a belső szervek állapotát, s ugyanúgy a bőrön, a projekciós helyeken keresztül kezeli őket.
A bőr azonban nemcsak belső szerveink állapotáról tudósít kifelé, hanem rajta és benne mutatkozik meg minden átélt pszichikus folyamat és reakció is. Néhány ezek közül annyira magától értetődő, hogy bárki észreveszi, elpirulunk a szégyentől és elsápadunk a rémülettől, verejtékezünk félelmünkben vagy felindultságunkban, égnek áll a hajunk a szörnyűségtől, vagy éppen libabőrösek leszünk. Bár kívülről láthatatlan a bőr elektromos vezetőképessége, a megfelelő elektromos eszközökkel mérhető.
Manapság, hála a modern elektronikának, a bőr elektromos vezetőképességének állandó, finom változásait oly mértékben fel lehet erősíteni, és ezáltal be is lehet mutatni, hogy az ember bőrével beszélgetni is tudunk, hiszen a bőr minden szóra, minden témára, minden kérdésre elektromos történéseinek azonnali finom változásaival válaszol.
Mindazon kísérlet mögött, amely arra irányul, hogy mások legyünk, mint akik vagyunk, az áll, hogy semmit sem szeretünk kevésbé, mint önmagunkat. Az egyik legnehezebb feladat önmagunkat szeretni. Mindazok, akik azt hiszik, hogy kedvelik, sőt szeretik magukat, biztos, hogy összekeverik önmagukat saját egójukkal. Mivel önmagunkat, árnyékainkkal egyetemben, mint egészet nem tudjuk szeretni, szakadatlanul megpróbáljuk megváltoztatni, újjáalakítani külső képünket. Az egész kísérlet azonban kozmetika marad mindaddig, amíg bensőnk, azaz tudatunk meg nem változik. Mindezzel nem akarjuk alapvetően kétségbe vonni, hogy létezik egy olyan lehetőség is, amikor formális változásokkal vezetünk be egy befelé irányuló folyamatot, amint ezt például a hatha jóga, a bioenergetika és hasonló módszerek teszik. Ezek a módszerek azonban éppen a cél tudatosságánál fogva különböznek a kozmetikától!
Egy ember bőre már rövid együttlét során is sokat elárul tulajdonosának lelkéről. Nagyon érzékeny bőr alatt nagyon érzékeny lélek lakik vékony a bőre, míg egy ellenállóképes, erős bőr arra enged következtetni, hogy az illető sokat kibír vastag a bőre, a verejtékező bőr a szemben álló bizonytalanságát, félelmét, az elpiruló bőr izgalmát mutatja. Bőrünkkel érintjük meg egymást, lépünk kapcsolatba egymással. Legyen az ökölcsapás vagy éppen lágy simogatás mindig a bőr az, amely a kapcsolatot létrehozza. A betegségek során bőrünk belülről (gyulladás, kiütés, kelés) vagy kívülről (sérülés, operáció) átszakadhat. Mindkét esetben határaink válnak kérdésessé. Nem is mindig ússzuk meg ép bőrrel az ilyesmit.
Amit tenni kell! Tudatosítsuk a terület szimbolikus és reflexológiai vonatkozásait, érjük el közvetlenebb módon az erotikus kielégülést. Tapasztaljuk meg és élvezzük a beteljesülést, nyújtó erotikát és a nemekhez kötött szexualitást.
Amit tenni kell! Kérdezzük meg magunktól, miért zavarnak és miben akadályoznak bennünket szemölcseink, vizsgáljuk meg, hogy mit próbáltunk meg elrejteni, amikor a szemölcs kialakult. Keressük meg, melyik reflexzónához tartozik, és pontosan hol helyezkedik el, mely témákhoz kapcsolódik. Kutassuk fel a múltunkban gyökerező, mágikus erőket, tüntessük el varázslatos módon szemölcseinket gondolkodásmódunk átalakulása, azaz metanoia. Fogadjuk el árnyoldalainkat, kezeljük ördögien ügyes okkult módszerekkel sötét, benső világunk kinövéseit homeopátiás módszer. |
|
|
A bőr az ember egyik legterjedelmesebb szerve. A bőr mindezen funkciója valójában egy közös témára utal, amely a lehatárolás és a kapcsolatteremtés között ingadozik. Bőrünket, mint külső anyagi határunkat éljük meg, ugyanakkor bőrünkön keresztül állunk kapcsolatban a külvilággal, bőrünkkel érintjük meg környezetünket.
Akármi történjék a bőrön, egy pirosodás, duzzanat, gyulladás, pattanás vagy kelés, a történés helye sohasem véletlen, s mindig egy, a helynek megfelelő belső folyamatra utal. Régebben olyan finom szisztémák is voltak, amelyek például egy májfolt elhelyezkedéséből az érintett személy jellemére tudtak következtetni. A felvilágosodás kora babonának nevezte, és sutba dobta az ilyen nyilvánvaló marhaságokat, lassan azonban ismét közeledünk az efféle dolgok megértéséhez. Valóban olyan nehéz lenne felfogni, hogy minden létező mögött ott van a láthatatlan minta, amely az anyag világában csak ki-fejezést talált? Minden látható csak példázata a láthatatlannak, ahogyan a műtárgy is a művész láthatatlan ideáinak látható kifejezése. A láthatóból következtethetünk a láthatatlanra. Mindennapjainkban állandóan ezt tesszük. Belépünk egy szobába, s a láthatóból következtetünk a szoba lakójának ízlésére. Ugyanezt az ízlést diagnosztizálhatnánk azonban az illető ruhásszekrényében is. Mindegy, hová nézünk, ha például valakinek rossz ízlése van, az mindenütt megmutatkozik. A teljes információ mindig, mindenütt megmutatkozik. Minden részben ott van az egész. Ezért aztán mindegy, hogy egy ember testének mely részét vizsgáljuk. Mindenütt ugyanazt a mintát ismerjük fel, azt a mintát, amely ezt a bizonyos embert reprezentálja. Megtaláljuk ezt a mintát a szemben íriszdiagnosztika, a fülben fül akupunktúra, a háton, a lábakon, a meridián pontokon, minden vércseppben, minden sejtben humán genetika, a kézben, az arcon és a testfelépítésben, és a bőrön is.
Az igazság mindenütt ott van. Ha specialistáinknak sikerülne attól a teljességgel terméketlen kísérlettől megszabadulni, amellyel az általuk felfedezett összefüggések okszerűségét akarják mindenáron bizonyítani, váratlanul mindannyian látnák, hogy minden mindennel analóg összefüggésben áll, ahogyan fent, úgy lent, ahogyan bent, úgy kint.
Mindez azt bizonyítja, hogy a bőr egy nagy projekciós felület, melyen mind a szomatikus, mind a lelki folyamatok, események láthatóak. Ha a bőr bensőnkből oly sok mindent megmutat, akkor kézenfekvő, hogy nemcsak különös gonddal ápoljuk, de megpróbáljuk látványát manipulálni is. Ezt az alapjában csaló vállalkozást nevezzük kozmetikának, s a megtévesztés művészetéért szívesen áldozunk jókora összegeket. Bár e soroknak nem célja, hogy durván becsmérelje a kozmetikai megszépítő művészetet, nézzük mégis, milyen törekvés áll az emberiség ősrégi testfestészete mögött. Ha a bőr a belső állapot külső megjelenítése, minden olyan kísérlet, amely ezt a megjelenést meg akarja változtatni, kényszerűen őszintétlen. Valamit megpróbálunk elfedni, illetve valaki másnak a látszatát akarjuk kelteni. Olyasminek keltjük a látszatát kívül, aminek nyoma sincs belül. Álhomlokzatot építünk, mely mögött elvész a tartalom és a forma egysége. Ez az a különbség, amikor valaki szép, vagy szépnek tűnik, azaz a lét és a látszat közötti különbség. A kísérlet, hogy a világ előtt hamis maszkot használjunk, és groteszk módon az esztétikai műtétekkel végződik. Vannak, akik átszabatják az arcukat, különös, milyen kevéssé félnek egyesek attól, hogy a saját arcukat elveszítik!
Orrpiszkálás a szexuális vonatkozása miatt egy széles körben elterjedt, járvány illetlennek kikiáltott tünete. A megfelelő reflexzónákon keresztül a nemi területek aktiválódnak, ha az orr belsejében található erogén zónákat ingereljük, tudattalan próbálkozás, hogy felébresszük életerőnket.
A szemölcs kisebb-nagyobb kemény bőrkinövés a test különböző részein, melyeket általában vírus okoz. Szemölcs esetén bensőnkből fakadó csúnya kinövések, üzenet az árnyékvilágból a boszorkány bibircsókja, varacskos disznó, szembesítés sötét oldalainkkal. Makulátlanságunkra mért támadás, a gyermekkor mágikus gyökereinek emléke.