szakrális csakra

A szexcsakra (szakrális csakra, lépcsakra) reflexzóna végződési pontját a bal lábon találjuk, s ez a szexcsakrának is megfelel. Két percen át masszírozunk, körkörös, nyomó mozgással. A páciens igen hamar ráérez a felsőgyomorban érzett erőteljes melegre. Azonnal szuggeráljuk számára a narancssárga színt, amit a bal oldali felsőgyomor táján, a bordák alatt kell elképzelnie.

A lépcsakra zavarait valójában nem mutatják eredményesen az ismert tünetek, mint a többi csakra esetében a talpon. A legjobb példa erre a cukorbetegség, a hasnyálmirigy lappangó anyagcsere-megbetegedése, ami szintén a léphez tartozik. A páciensek szívesen élvezik az édes életet, s ez megmutatkozik egész szervezetükben. Ugyanez az összefüggés mutatkozik a leukémiánál, mely főszervként a lépet is támadja (tulajdonképpen ez a vérraktárunk, azaz a vérközpontunk). Érzelmi síkra terelve a szót, itt is arról a betegségféléről van szó, aminek oka az ősi bizalom hiányában, azaz a hitetlenségben keresendő.

Ennyire különböző betegségképek csak nagyon erősen ható kristállyal ragadhatók meg a narancsvörös karneol kristállyal. Ez hat a véráramlásra, és finomszöveti szempontból a szexcsakrára. Ezáltal aktivizálódnak az öngyógyítás erői.

Ehhez harmonikusan kapcsolódik a narancsvirágolaj, azaz a narancsvirág illóolaja frissen és melegen. A déli nap világossárga sugárzása a naplemente vörösnarancs ívével jól fejezi ki a napfonat és lépcsakra mély összefüggéseinek szimbólumát. Az őstudás egyesülése a horizonton, azaz az Ég és a Víz átmenete, s a hit a másnap újra felkelő Napban tükrözi vissza emberi létünket a csakrákban.

Az újraszületés, vagyis a reinkarnációban való hitünk is mélyen a finomszövetekben gyökerezik, ahol a csakrák találhatók.

Ha tökéletesen sikerült aktivizálnunk a szakrális csakrát, akkor hatalmas erőforráshoz, hithez jutunk el. Ebben a hitben találjuk meg gondolati erőinket, ami kívülről a homlokcsakrára.

A következő gyakorlatok a szexcsakra (szakrális csakra), vagy hasi csakra működésének serkentésére szolgál. Gondoskodjunk róla, hogy gyakorlás közben ne zavarjanak minket. Esetleg kényelmetlen volna, ha megzavarnának a szemközt látható medenceringató gyakorlat közben. Vonuljunk hát magányos helyre, és összpontosítsunk erősen arra, hogy élvezzük a gyakorlatot.

1. Feküdjünk hanyatt, és a karunkat tárjuk ki körülbelül negyvenöt fokos szögben. Hajlítsuk be a térdünket, és húzzuk a lábunkat olyan közel a medencénkhez, amennyire csak bírjuk. Aztán engedjük a földre a két térdünket, talpunkat zárjuk össze, megnyújtva ezzel belső combizmunkat.

2. Nem baj, ha a térdünk nem ér le teljesen, ez nagyban függ a kortól, hajlékonyságtól is. Fő, hogy elérjük a nyitottság érzését, de csak kényelmesen, ne kényszerítsünk rá a testünkre semmit, ami ellenére van.

3. Zárjuk össze a térdünket, és emeljük a mellkasunk felé. Tegyük rá összekulcsolt kezünket, és engedjük, hogy a két karunk súlya lefelé húzza a térdünket.

4. Összpontosítsunk a derekunkra, és gyöngéden nyomjuk lefelé, bele a szőnyegbe. Aztán összpontosítsunk a medencénkre, nyomjuk a farkcsontunkat lefelé, és ismételgessük ezt oly módon, hogy ide-oda ringó mozgás jöjjön létre. Közben képzeljük azt, hogy meleg, narancssárga folyadék hullámzik bennünk, és belülről masszírozza a szakrális csakra tájékát.

1. Álljunk vállszélességű terpeszbe, térdünket enyhén behajlítva. Karunkat tárjuk ki, amennyire kényelmes, az egyensúly megtartása végett.

2. Medencénket billentsük hátra, de úgy, hogy a testünk többi része mozdulatlan maradjon.

3. Medencénket billentsük előre, lágy, ringó mozgással. Ha megtaláljuk a gyakorlat helyes ritmusát, állandó, lágy ringással tudjuk folytatni, és közben összpontosítsunk egy képzeletbeli narancssárga korongra, amely egyenletesen forog a szexcsakra helyén.