szívbetegség

Kéz problémák esetén a normálistól eltérő kezeket vesszük sorra. A kéz lelki szinten a megfogást, megragadást, felfogást, kifogást, cselekvőképességet szimbolizálja.

1. Majomkéz esetén a hüvelykujj hajlítóizmának bénulása, a hüvelykujj egy síkba kerül a többivel felfogási nehézségek.
2. Fáradt, lógó és bénult kéz a nervus radialis bénulása miatt nem tudjuk kinyitni a kezünket, a nyitott kéz az őszinteség és a békés szándék jele.
3. Karmokká görbült ujjak, karvalyszerű kéz a nervus ulnaris bénulása miatt az alapízületek túlfeszülnek, a középső és a köröm percízületek görbülete, mancs, ragadozószerű kéz, amely ugyan funkció nélküli, de fenyegetőnek és veszélyesnek tűnik, eldurvult hozzáállás az élethez.
4. Démoni kéz, a nervus radialis beidegzésének hiánya miatt a kéz nem emberszerűnek, hanem démoninak, becstelennek és gyanúsnak hat, és semmiképpen se kelt jó benyomást.
5. Dobverőujjak, a körömperc megnő a krónikus szívbetegség és tüdőbetegség következtében fellépő hiányos oxigénellátás miatt a köröm óraüvegszerűvé, válik, mint az erdőirtástól veszélyeztetett fák kétségbeesett hajtásai. A vérrel nem elegendően ellátott végtagok megpróbálják ily módon pótolni a hiányt, az ujjak vége megnő és eldurvul.

Amit tenni kell!

Be kell látnunk, hogy így nem tudjuk kézbe venni életünk irányítását, fogadjuk el és vegyük komolyan a kézen megjelenő külső jelzést és a vele járó életfeladatokat, amelyek az ellenpólus megértését segítik elő. A majomkezű inkább kapaszkodik, mintsem felfog, tehát a megértést kellene gyakorolnia; a lógó kezűnek be kell látnia becstelenségét és békeszeretete hiányát, meg kell próbálnia őszintébbnek és nyíltabbnak lenni. A karvalykezű túl durván nyúl a dolgokhoz, érzékenyebbé kell válnia.

A légszomj akár nyugalomi helyzetben is jelentkezhet. Legtöbbször ilyenkor valamilyen tüdőbetegség, vagy szívbetegség okozza a panaszt. Elhatárolódás a polaritás világától, levegő után kapkodni.

Amit tenni kell!

Felismerni, mi az, ami gondoskodik arról, hogy elálljon a lélegzetünk, mi az, ami elszívja előlünk a levegőt. Fel kell tennünk a kérdést, hogy hol terheltük túl saját magunkat, légzőgyakorlatok, az adok-kapok viszony egészséges egyensúlyának fenntartása, légzőgyakorlatok a kötött légzés automatizmusának alkalmazására. A szellemi lelki kicserélődés egyensúlyának fenntartása, gyakorlatok a polaritás újra megélésére, a saját kereteink között lehetséges mozgás tudatos elfogadása. Meg kell tanulni kevesebb kicserélődéssel és kommunikációval beérni, energetikailag a lényegre koncentrálni, spórolni saját energiakészletünkkel, értelmesebben felhasználni azt, ha leáll a légzés, a transzcendens jelenlét közelségét érezni.

Lucerna, takarmánylucerna Medicago sativa

A földművelő emberek megfigyelték, mi jó az állatoknak, és ők is kipróbálták. Valahogyan így kezdték a kínaiak felismerni és elismerni a lucerna jó tulajdonságait. És a régi megfigyelések beigazolódtak. Ma csírájából és zöld leveléből is olyan készítményeket állítanak elő, amelyek csökkentik a koleszterinszintet, gyógyítják, illetve megelőzik a szív megbetegedéseit.

Több mint hatvan tagja közül nálunk mintegy tíz található meg, ezek közül a legfontosabb a közönséges vagy takarmánylucerna.

A páfrányfenyő (gingko biloba) a legrégebbi idők óta fennmaradt ősi növény a földön. És mint gyógynövény, segíteni tud a legöregebb, sok mindent megélt öregeken. Számos, az öregséggel kapcsolatos betegséget, bajt, rohamokat, szívbetegségeket, impotenciát, süketséget, vakságot és emlékezetvesztést előzhet meg vagy kezelhető.

Kína első nagy füvészkönyvében, a Pen Cao Csingben a páfrányfenyőről írtakat, miszerint „jó a szívre és a tüdőre", a legendás császárnak, Sen Nung -nak (Sárga Császár) tulajdonítják. A hagyományos kínai orvosok asztmát, fagydaganatokat, kézen és a lábon lévő, nyirkos hideg okozta keléseket kezeltek vele.

Az ókori kínaiak és japánok pirított magjait emésztés elősegítésére és a részegség megelőzésére ették.

India hagyományos ajurvédikus gyógyítói a hosszú élettel hozták összefüggésbe és állítólag a hosszú életet ígérő varázsitalnak is alkotórésze volt. Európába az 1730-as években került, s manapság a mérsékelt égöv utcáinak és parkjainak népszerű díszfája. Noha a XVIII. században ezeket a fákat a kertészek Európa-szerte ültették, a herbalisták még nem vettek róla tudomást. Ezért a páfrányfenyő legyező formájú leveleinek nincs története a nyugati világ növénygyógyászatában. Ma az európai herbalisták és a modern gondolkodású orvosok egészen másként tekintenek a növényre. A páfrányfenyő termékek a leginkább javasolt gyógykészítmények között vannak.

A páfrányfenyő hatásai

A páfrányfenyővel végzett orvosi kísérleteket a növénynek arra a képességére alapozták, hogy kölcsönhatásba lép a test egyik anyagával, az úgynevezett vérlemezke-aktiváló faktorral. Ez az 1972-ben felfedezett faktor nagyon sok biológiai folyamat részese: asztmás rohamoknak, átültetett szerv kilökődésének, artériás véráramlásnak, szívinfarktusnak és rohamokat kiváltó belső vérrögképződésnek. A páfrányfenyő ezt a faktort gátolja, és ebben rejlik rendkívüli hatása különösen az öregséggel összefüggő esetekben.

Szívroham

Az életkor növekedésével egyre kevesebb vér áramlik át az agyon, ezáltal az agysejtek kevesebb tápanyaghoz és oxigénhez jutnak. A véráramlás gátlása rohamot eredményez, amely a harmadik helyen szerepel a halál okai közt az Egyesült Államokban. Tucatnyi tanulmány mutatja, hogy a páfrányfenyő jelentősen megnöveli a vér mennyiségét az agyban és segíthet a szívrohamból való felépülésben.

Memória

Ahogy az agy vérellátása javul, úgy javul az emlékezőképesség és a szellemi teljesítmény is. Egy kisebb kísérletbe bevont 8 asszonynál „nagyon jelentősen" javult a rövid távú emlékezőképesség és reakcióidő, miután páfrányfenyőt fogyasztottak.

Szívinfarktus

Növeli a szívizmoknak is a vérellátását. Az infarktust kiváltó belső vérrögök képződésének csökkentésével segíthet megelőzni az infarktust.

Időszakos sántítás

A koleszterin lerakódás beszűkíti a láb artériáit, és különösen a lábikrákban okoz gyengeséggel járó, fájdalmas görcsöket: ekkor beszélünk időszakos sántításról. A páfrányfenyő javíthatja a láb ereinek vérellátását. 36, ilyen betegségben szenvedő személlyel végzett egyéves tanulmány kimutatta, hogy a növény „jelentősen jobb fájdalomcsillapító, mint a hagyományos gyógyszerek".

Impotencia

Egy megjelent közlemény arról számolt be, hogy a páfrányfenyő élénkíti a vérellátást a hímvesszőben, s ezáltal a szűk erek, okozta impotenciát javíthatjuk. A hímvessző gátolt vérellátása miatti erekció problémákkal küszködő 65 férfi napi 65 mg páfrányfenyőt szedett. Egy év elteltével a férfiak fele újra képes volt erekcióra.

Foltok az ideghártyán

A szemideghártya (retina) működésének romlása okozza a foltokat. A szemnek ez az idegekben gazdag területe nélkülözhetetlen a látáshoz. A pigmentelfajulás az egyik leggyakoribb oka a felnőttkori vakságnak. Egy kisebb francia tanulmány szerint a növény „jelentősen növelte" a betegségben szenvedők látását.

Süketség

A kutatók úgy vélik, hogy a halláskárosodás a hallásért felelős idegek rossz vérellátásának az eredménye. Francia kutatók a páfrányfenyő hatását hasonlították a szokásos kezelésekhez, s „mindkét csoportban jelentős javulást tapasztaltak, de megkülönböztethetően jobb eredményt adott a növénnyel való kezelés".

Idült fülcsengés

103 beteggel Párizsban folytatott, 13 hónapig tartó vizsgálat során a páfrányfenyő „bizonyítottan hatásosnak" mutatkozott, s az összes beteg állapotában javulás volt megfigyelhető.

Krónikus szédülés

Egy kísérletben 70 beteget kezeltek 3 hónapon keresztül páfrányfenyő-kivonattal, illetve az ehhez hasonló kinézetű placebóval. A placebót szedőknek csak 18%-a nem érzett szédülést ezután, míg ez a szám a gyógynövénnyel kezelteknél 47%-ra emelkedett.

Asztma

A vérlemezke-aktiválási faktor az asztmára jellemző, egyfajta hörgőszűkületet okoz. A páfrányfenyő, ezzel a faktorral kölcsönhatásba lépve, segít megelőzni a bajt. Ezek a tények hitelesítik a páfrányfenyő hagyományos kínai használatát az asztma és más légzőszervi betegségek kezelésében.

Figyelemfelkeltő lehetőségek

Előzetes közlemények megerősítik, hogy a páfrányfenyő segíthet az átültetett szervek kilökődésének megakadályozásában. Hatásos még allergiák, magas vérnyomás, veseproblémák és Alzheimer-kór ellen.

Nem meglepő tehát, hogy napjainkra a páfrányfenyő az egyik leggyakrabban előírt gyógynövény Európában.

Figyelmeztetések és ellenjavallatok:

A vérlemezke-aktiválási faktor kulcsszerepet játszik a véralvadásban. A páfrányfenyő e faktort gátló hatása problémákat okozhat azoknál, akiknek véralvadási rendellenességeik vannak.

Ismeretes néhány olyan eset, mikor a különösen nagy mennyiségben fogyasztott növény ingerlékenységet, nyugtalanságot, hasmenést, émelygést vagy hányingert okozott. Az ajánlott mennyiségek azonban nem toxikusak.

Egészséges felnőttek, a nem terhes és a nem szoptató nők számára, akiknek nincs problémájuk a véralvadással, a szokásosan ajánlott mennyiségben a páfrányfenyő biztonságosnak tekinthető.

Kétévesnél fiatalabb gyermekeknek nem szabad adni, kivéve asztma megelőzésére.

Gyógyszermennyiségben csak az orvossal megbeszélve használjuk! Ha kisebb kellemetlenségeket, émelygést vagy hasmenést okozna, használjuk kevesebbet, vagy hagyjuk abba szedését. Tudassuk az orvossal, ha bármi kedvezőtlen tapasztalatunk van, vagy ha a tünetek nem javulnának két héten belül.