vitustánc
|
20-30 cm magas növény, melynek erősen ráncos levelei nyélbe hirtelen keskenyedők. Virágai a tőkocsány végén ülnek és az egész növény pelyhektől szürkés. Nálunk kaszálókon vadon terem, de termesztik is. Virágját és az egész növényt gyűjtik (herba és flos). Hatóanyaga: saponin, primulasav, methylsalicylsavas ester. Enyhe köptető, reuma- és köszvényellenes sajátságú. Izületi gyulladás ellen, továbbá mint ideg- és szíverősítőt adják. A virágjából készült tea (5 gr 200 gr vízre) használatos hörghurutnál, mint izzasztó, köptető. Az egész fűből készült tea az előbbi arányban ideges gyöngeségnél, vitustáncnál, migrénnél fájdalomcsillapító és nyugtató. Reumánál és köszvénynél a hólyag és vesére való hatásánál fogva igyuk naponta – lehetőleg este már az ágyban – a virágjából készült (5 gr 1/41 vízre) teát. Reumánál bedörzsölő szernek is használják főzetét, de gyógyító fürdőkhöz is adják. A virág porzójának viszketést és bőrkiütést okozó hatása van, melyet alkoholos lemosással enyhíteni lehet. Klinikailag igazolva van, hogy a szenegagyökérrel hasonló gyógyértékű. Szamárköhögés elleni tea.
1 1/2 m magasságig megnövő növény, melynek levele páratlanul összetett, virágzata bogernyő, fehér vagy rózsaszínű virágú. Barnaszínű, gyűrűzött gyöktörzséből tarackok erednek. Gyöktörzse keserű, égető ízű, kellemetlen sajátságos szagú. Hazánkban árkok mentén, napos, homokos helyen fordul elő. Gyöktörzse képezi a drogot (radix). Hatóanyaga: illóolaj, izóvaleriansav stb. Az álmatlanság nagyra becsült, értékes gyógyszere, különösen, ha az ideges kimerültség és szellemi túlterheltség következménye. A gyökeréből készült teát (10-20 gr 1/4 l vízre) használjuk, melyet 5 percig főzünk és utána 5 percig, ülepítünk, vagy hideg vízzel 12 óráig állni hagyjuk, és akkor főzzük, esetleg csak forrázzuk. Ez enyhén izzasztó, vizelethajtó, idegnyugtató, ideges álmatlanságnál értékes, ártalmatlan szer. Szívnyugtató, amiért is elsősorban a szív ideges zavarainál, gyomorgörcsnél, ideges gyomorbajnál, kólika, felfúvódás és ideges fejfájásnál is sikerrel alkalmazzuk, Hipochondria, hisztéria, ideges szédülés, neuralgia, neuraszténia, ingerlékenység, asztma, vitustánc, gyermekek bélféreg okozta bélgörcseinél csalhatatlan házi-szer, ha a fenti főzetből két, óránként esetleg gyakrabban melegen 1 evőkanálnyit fogyasztunk el. Epilepszia népies gyógyszere. A teát lehetőleg úgy fogyasszuk, hogy 1 órát előtte, 1 órát utána nem eszünk semmit.
A macskagyökér porát általában hasonló célra használják fel, mint a teát és tinktúrát (naponta 2-3-szor 1/2-2 gr) és különösen ajánljuk a gyermekek nyavalyatörésénél, amikor 2 kávéskanálnyit főzünk meg 1/2 1 tejjel és azt 1 napon belül elfogyasztatjuk. Ideges szembajra borogatást készítünk belőle. Beöntésnél a gyökérből 30 gr-ot készítünk 1 l vízre, bélférgek, altesti zavarok, hólyag- és anyaméhgörcsök, makacs hasmenés leküzdésére. A beöntéshez rendszerint kamillát keverünk. Állandó szívdobogásban szenvedő és ájulásra hajlamos egyéneknek a macskagyökeret rendszerint ürömmel és veronikafűvel keverve adjuk. Állandóan, folytatólagosan használni, valamint nagyobb adagot bevenni a macskagyökérből nem szabad, mert az emésztést megrontja, sőt állandó émelygést, a homlokban fejfájást, de a látóidegek meggyengülését is okozhatja. A macskagyökér az orvos kezében igen értékes, ártalmatlan gyógyszer, különösen ideges álmatlanság eseteiben, amit a sok feldicsért vegyszerre nem mondhatunk. A macskáknak vele szemben való sajátságos viselkedése köztudomású; sőt néha olyan izgalom vesz rajtuk erőt a gyökér közelségében, mely a megveszekedéssel határos. A néphit szerint, ha a méhkasba macskagyökeret teszünk, a méheket odacsalogatjuk és ott munkát fognak kifejteni. A pisztrángra ugyanazt a hatást gyakorolja, mint a macskára. A macskagyökér tinktúra áll: 10 gr gyökérből, melyet 50 gr 70%-os alkoholban, vagy éteres alkoholban áztatunk.
Kúszó, hüvelykujj vastagságú, a levelek sebhelyétől gyűrűzött gyöktörzse, ilyből két sorban néha 1 1/2 m hosszú, kardalakú, zöldszínű levelek nőnek ki. A virágzati tengely háromélű, ennek végén foglal helyet a hengeres torzsavirágzat. Nálunk nem érlel termést. Hazánkban szórványosan, mocsaras vidéken, nádasokban, folyók partján fordul elő. Törökországból került hozzánk. A drogot gyöktörzse (rhizoma) képezi, friss állapotban vöröses, szárítva barnás, jellemzően fűszeres, kesernyés ízű. Hámozva, hámozatlanul, cukrozva kerül forgalomba. Hatóanyaga: trimethylamin, kálmos csersav, acorin, cholin, illóolaj stb. Idült emésztési gyengeség és az ezzel rendszerint velejáró bajoknál gyakran alkalmazott gyógyszer. Általános erősítő is a különböző szervek gyengeségeinél; görcsöt (vitustánc, hószám) szüntet. A belőle készült tea gyomorerősítő, étvágygerjesztő. Felfúvódás érzetét szünteti és szélhajtó. Vegyünk 10-15 gr kálmost 1/2 1 vízre és rövid idei főzés után a szüredéket háromszorta éhgyomorra fogyasszuk el. Szívnyugtató. Máj-és lépbántalmaknál, altesti fájdalmaknál igyunk meg naponta többször egy csészényit a fenti főzetből. Vizelethajtó és szabályozza a menstruációt. A cukorban kifőzött kálmost sokan, mint gyomorjavítót rágcsálják. Váltóláznál akkor szokták használni, ha már chininnel eredmény nem mutatkozik. Vérszegénység- és angolkórnál fürdőket rendelnek. Fájdalomcsillapító, láb és izomkenőcsöt, lábfürdőt készítenek belőle, mely izomgörcsnél és kifáradásnál jó szolgálatot tesz. Pora (pulvis calami) gyomorjavító és felfúvódást szüntető, ha naponta egy késhegynyit veszünk be. Iszapolt krétaporral elkeverve kitűnő fogerősítő fogpor. Lankadt emésztés (atonicus dyspepsia) és krónikus gyomorkatarrus közkedvelt házi-szere. Alkoholos kivonata (tinctura calami) 30 gr 1 1 70%-os alkoholban áztatva, kitűnő gyomorjavító. Naponta 20-30 cseppet. Sűrű kivonata (extractum calami) gyomornyomás, gyomorégés, gyomortól származó rosszullét és ájulás hatásos házi-szere. Olaját (oleum calami) úgy használjuk, hogy 4-5 cseppet oldunk ecetéterben és abból 10-15 cseppet cukorra cseppentve hisztéria, hipochondria, gyomorgörcs, rendellenes emésztés, felfúvódás eseteiben adagolunk. Vízzel higított sűrű kivonata kitűnő foghúserősítő.
A drog a kálmos gyökértörzse. 3-5% illóolajat, valamint keserűanyagot és cseranyagot tartalmaz. „Gyomorerősítő", azaz tonizáló, fokozza a gyomor-nedvelválasztást, enyhe nyugtató és görcsoldó hatása is van. Az étvágytalanság (anorexia) minden formájában, emésztési zavarokban, gyomor- és bélbajokban alkalmazható. Olyankor is eredményesen használható, amikor van ugyan éhségérzet, de már néhány falat lenyelése undort kelt. Teakeverékben gyomor- és bélbántalmak ellenszereként, gyomor- és patkóbélfekély kezelésére javasolt. Magában: 2 kávéskanálnyi hámozott, aprított gyökértörzset forrázzunk le negyed liter vízzel, 20 perc múlva szűrjük. Fél órával a főétkezések előtt langyosan, lassan, kortyonként, édesítés nélkül igyuk meg. A következőképpen is készíthetjük: 1 tetézett kávéskanálnyi finomra aprított kálmos gyökeret 2 deci hideg vízben áztassunk 8 órán át. Vagy: háromszor napjában 3-3 g kálmosport kell bevenni. Hasmenés esetén nem alkalmazható.
Több gyógynövénykönyv említi, hogy a kálmos - illóolajának azaron hatóanyaga miatt – rákkeltő lehet. Mivel más gyógynövénnyel kapcsolatban is találkozhatunk hasonló megállapításokkal, nemcsak rákkeltő, hanem különböző károsító hatásokat emlegetnek, szükségesnek tartom a nagyon megbízható gyógynövényszakértő, Rudolf Weiss erre vonatkozó megjegyzését idézni: „Az utóbbi időben rákkeltő (karcinogén) alkatrészt találtak benne, azaront, mely az Asarum europeumban is megtalálható. Nem szabad ilyen jellegű kísérleti kutatásokat túlértékelnünk. Egyrészt vannak azaronmentes kálmosfajták, másrészt a kálmos széles körű használata ellenére sohasem figyeltek meg rákképződést alkalmazásakor. Ne aggódjunk a kálmossal kapcsolatban, ha gyógyító célra, előírt adagban és korlátolt ideig alkalmazzuk." (A korlátolt idő néhány hetes, 1-2 hónapos kúrát jelent.) Azt is hangoztatja, hogy olyan nagy adagok váltanak ki kísérleti körülmények között különböző ártalmakat, amilyenek a valóságban még csak megközelítően sem szokásosak.
A betegség attól kapja a maga különös jellegét, hogy az élet második felében könyörtelenül fellép, és addig áldozatának hosszú (gondolkodási) időt kell eltöltenie. Olyan ez, mintha arra akarná tanítani a betegség, hogy fogadja el a sors kikerülhetetlenségét, és használja ki az addig maradt idő ajándékait. A jövő fenyegető volta azt a vágyat ébreszti fel, hogy a pillanatot élvezze, és az itt és a jelenben éljen. Éppen szörnyű könyörtelensége miatt vezet ez a betegség gyakran gyümölcsöző utakra. Az érintetteknek végül is nincs lehetőségük arra, hogy a Miatyánknak azt a sorát, hogy „legyen meg a Te akaratod", kikerüljék. Ezzel a feladattal születtek, és erről legkésőbb akkor szereznek tudomást, amikor az egyik szülőjük megbetegszik. Ez a tudás, pedig gyakran ahhoz vezet, hogy az ember a szokásosnál korábban kezd feltenni olyan kérdéseket, hogy mi az élet értelme, és korábban kezd el a hitélettel is foglalkozni. Elejétől fogva kérdéssé válik a számukra az a lehetőség, hogy a materiális világban találják meg a világi boldogságot. Az embernek az eredetével és az ellentétek világán túli egységgel való kapcsolata korán bekerülhet a beteg látóterébe. A szokásosnál jobban a tudatba nyomul az a két központi kérdés, hogy „Honnan jövök?" és „Hová megyek?" és velük együtt a megtanulandó feladat, amit már születéskor odatettek az érintett mellé a bölcsőbe.
Ha nem fogadja el az ember a sorsszerű fenyegetettségét, nem marad más a számára, mint a reménytelen menekülés a rendeltetése elől. Ez, pedig hihetetlen életéhségre és arra a kísérletre vezethet, hogy lehetőleg gyorsan és lehetőleg sokat megéljen az ember. A saját fiatalsása mindent jelent a betegnek, aki ezzel egyenesen ennek a társadalomnak a karikatúrájává válik. Fiatalság dolgában a mi társadalmunk is ugyanígy érez. Az is nyilvánvaló, hogy az érintett perelni kezd a sorsával, és megpróbálja a szülőkre hárítani a felelősséget. Az a szemrehányás, hogy inkább nem kellett volna gyereket szülniük, még az enyhébbek, közé tartozik, és ugyanakkor egybecseng az orvostudomány álláspontjával is.
Az-az érthető kívánság, hogy ennél a betegségnél minden energiáját a fiatalságába ölje az ember és az élete közepével kezdődő időszakot, leírja nemcsak ahhoz áll közel, ahogyan a mi kultúránk az élet egyes fázisait értékeli, hanem a vallásoknak és sok kultúrának a közös életmintáját is kifejezi: először kifelé megyünk a világba, majd az élet felének eltelte után visszafordulunk saját magunk felé.
Ebben az irányban található a tünetek kitörésénél kezdődő és azután folyamatosan előrehaladó demencia (elbutulás) jelentése is. Az agy, mint kapcsolóközpont lassan, ám biztosan leköszön, és elengedi a hatalmát. A betegek minden felelősséget feladnak, és fokozatosan belesüllyednek a részvétlenségbe, amíg a környezetükkel teljesen meg nem szakad a kapcsolatuk. A megoldatlan testi szimptomatikán (tünet együttesen), ami a felelősség elől való teljes elmenekülésnek felel meg, átsejlik a tünetek megoldott oldala, nevezetesen az a feladat, hogy az életút közepén túlhaladva irányt változtasson az ember, és befelé forduljon. A külvilág iránt való érdeklődés csökkenésében a közömbösség buddhista elvét, az uppekhát ismerhetjük fel, amit oly fontosnak tart a Kelet az ember fejlődése szempontjából. A betegek felé közelítő sors a maga kikerülhetetlenségében áldásos is lehetne, ha ezeket a megoldott lehetőségeket már a tünetek megjelenése előtt szemügyre vennék.
A leglátványosabb tünetek, a táncszerű akaratlan mozgások a feltorlódott energia spontán kisülésével egyenlők. A betegek a feszültség drasztikus hiányától szenvednek, amíg egy mozgásroham az elmulasztottat eltúlzott módon be nem pótolja. Ilyenkor a szó legvalódibb értelmében egy táncot adnak elő. A népnyelv ilyenkor azt kérdezi: „Mi ütött beléd?", s ezzel az összes rohamban szenvedő beteg esetében arra kérdez rá, hogy nem szállta-e meg az ördög. Mindenesetre egy nagyobb adag energia süllyedt le az árnyékba, és tör most látványosan utat magának a rohamban, és ezzel automatikusan a középpontba állítja a beteget. Ugyanilyen robbanásszerűen sül ki a táncenergia. Végül is minden tánc az energia rituálisan kötött formában történő kiélése. Különösen a sajátos kéz- és lábmozgások emlékeztetnek azokra a szimbolikus tartásokra, mint amilyenek a mudrák is a jógarendszerekben. Hogy mennyire előre meghatározottak ezek a tünetek, azt a nyugati ember sem tudja nem észrevenni. Felmerül a gyanú, hogy az ember feladatokat hozott magával az életbe, amelyeket ki kell élnie. Az érintetteknek szemmel láthatóan csak abban lehet választaniuk, hogy milyen mértékű tudatossággal foglalkoznak a számukra felállított témával. A betegeknek az a dolguk, hogy erejüket ennek a táncrituálénak a rendelkezésére bocsássák. Mivel azonban nincsenek tudatában és nem értik ennek a történésnek a mélységét, a minták már nem érik el az eredeti hatásfokukat, és időszakonként megismétlődnek, anélkül hogy valóban tartós megkönnyebbülést hoznának. Hogy mégis milyen fontosak, az abból is látszik, hogy nem lehet őket megakadályozni.
Nem az a terápia célja, hogy az ember meggátolja, és kordában tartsa az ilyen mozgásviharokat. Ehelyett arra kell buzdítani a beteget, hogy saját magától, szabad akaratából menjen el a megfeszülés és az ellazulás végletéig. Testben és lélekben is adja át magát az eksztatikus táncoknak, bátran mozgassa, csavarja a testét, hogy kitáncolja lelke minden elcsavarodását és eltorzulását, grimaszokat vágjon az életnek, és eressze el magát. Az észak-amerikai indiánoknál találunk erre egy rituális példát. Ott az a szokás, hogy az ember, életre táncolja az álmait.
Hogy milyen közel esik egymáshoz az ilyen sors elleni lázadás és az, hogy az ember megadja magát neki, azt jól példázza az amerikai protest-song-énekes, Woody Guthrie és fia, Arlo története. Azért énekelte Woody a nyomorgó kaliforniai földmunkásoknak a This Land Is Your Land című dalt, hogy felkelésre mozdítsa őket. Egész élete egyetlen lázadás volt korának megmerevedett Amerikája ellen. Még mielőtt Huntington-choreában meghalt volna, Arlo fia vette át apja hagyományát, és az amerikai ifjúság vietnami háború elleni lázadásának, az önrendelkezésnek és a tudattágító drogokért folytatott harcának kultuszfigurájává vált. Arlo Guthrie elkötelezett protest-song-énekesből később az önmegvalósítás útjának elkötelezett keresőjévé vált.
|
|
|
Kankalin (Primula (offieinalis) veris. Elsőke, kásavirág, égikincs, sárga kikerics, lúdláb, sárga kökörcsin, Szt. Péter kulcsa.
Macskagyökér (Valeriana officinalis Baldrián, fordulófű, gyökönke, Szt. Magdolnafű, római nárdus)
A macskagyökér főzet, vagy alkoholos kivonat a vérszegény és ideges embereknél – akiknek betegségük a szívműködés zavaraiban nyilvánul meg –, alacsonyabb pulzust és vérnyomáscsökkentést idéz elő, amellett, hogy az idegek is teljesen megnyugodnak.
Orvosi kálmos (Acorus calamus) Kálmus, kalmus
Az orvosi kálmos (Acorus calamus L.) Ázsiából származik. A XVI. században hozták be Európába. Régi kínai gyógynövénykönyvek már az i. e. negyedik évezredben „élethosszabbítónak" nevezték, és legjobb gyomorszerként emlegetik. Perzsa írások és az indiai védák is elismerően szólnak a kálmosról.
Ez a Parkinson-kórhoz képest lényegesen ritkábban előforduló betegség a túlmozgással járó extrapiramidális szindrómák körébe tartozik. Mint egy Damoklész kardja terheli sorsszerűen születésétől fogva az újszülöttet, de csak a 30. és 50. életév között tör ki rajta. A betegség autoszomálisan és dominánsan öröklődik. Az összes olyan gyereket utoléri ez a sors, akinek egyik szülője vitustáncban szenved. Az izomzat általános renyhesége mellett főleg a végtagokon és az arcizmokban hirtelen fellépő rángatódzó és többnyire aszimmetrikus mozgások jelennek meg. Innen a betegség neve is (görögül choire = tánc). Ehhez jön a tudati teljesítmények fokozatos gyengülése az elbutulásig. Az érzelmi labilitás és a szellemi ziláltság is gyakori jelenség. Ugyanúgy, mint a Parkinson-kór esetében, a betegség biokémiai oka a neurotranszmitterek, azaz az idegvégződéseknél működő hírvivő anyagok anyagcserezavara.
A felelősség kivetítése a családi örökség problematikájával kapcsolatban nem vezet eredményre. Ebben az esetben az „átadott" és a nem szabad akaratból átvett feladat nem áttekinthető. A genetika és a pszichoterápiás tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy mennyire azonosak vagyunk a szüleinkkel mi, gyerekek. A törvényes örökséget még visszautasíthatjuk, a genetikai és a lelki azonban minden esetben a mienk, marad. Mi, modern emberek olyan szívesen lennénk teljesen önállóak, függetlenek és eredetiek ezen a világon. Egy olyan betegség, mint a chorea azonban keményen és világosan bizonyítja, hogy ennek az ellenkezője az igaz. Korábban is iszonyattal töltötte el az embereket, mivel az érintettekről azt gondolták, hogy átkozottak vagy megszállta őket az ördög. George S. Huntington New York-i orvos valószínűleg akkor határozta el, hogy ezt a betegséget fogja kutatni, amikor végig kellett néznie, hogyan szidalmazták az ördög cimborájának nevezve a járókelők azt az anyát és lányát, akiket a nyilvánosság szeme láttára lepett meg egy roham.