Veseelégtelenség - lelki okai
Veseelégtelenségnél teljesítménygyengülés, fáradtság, már nem tudunk, és nem akarunk semmit sem elfogadni az élettől. Étvágytalanság és kedvetlenség, karbamid okozta bőrviszketés, törekvés a határok megnyitására, hogy kiengedhessük, ami belül megakadt. Légszomj annak a veszélye fenyeget, hogy belefulladunk saját szemetünkbe, hasmenés a szervezet megpróbál méregteleníteni, csillapíthatatlan hányás szabadulni próbálunk attól, ami teher számunkra.
A folyadék- és sóháztartás zavarai, az élet vizének és sójának egyensúlya megbomlik, nincsenek egymással megfelelő arányban és összhangban, a húgyanyag felgyülemlik, szenvedünk a saját salakanyagunktól, hulladékunktól. Felszíni vérzések, elfolyik az életnedv, látásgyengülés már nem bírjuk, nem akarjuk ezt tovább nézni. Aluszékonyság egészen a kómáig, a túlvilág felé kacsingatunk.
Amit tenni kell!
Nyissuk ki az összes zsilipet, és minden lehetséges úton méregtelenítsünk, bőr, belek, gyomor, hányás. Valljuk be, hogy már nem akarunk semmit, legmélyebb bensőnkben már nincs kedvünk ehhez az élethez; ismerjük fel, hogy a további elfojtással semmire se megyünk nyugalmat se lelünk. Tegyük le a fegyvert önátadás formájában, az urémia kezdeti stádiumában, engedjük megtörténni a dolgokat, és béküljünk ki azzal, hogy búcsút veszünk ettől a világtól, nemsokára megérkezünk a túloldalra.
Mielőtt egyre inkább belemerülünk az alvásba, tisztázzuk a hátramaradókkal, hogy milyen mértékben küzdjenek az életünkért művese, transzplantáció. Ismerjük el, hogy önerőből már nem tudjuk megmenteni testünket, kössünk békét a világgal, azokkal, akiket hátrahagyunk, és azokkal az emberekkel, akikkel összekötött bennünket az élet, béküljünk meg önmagunkkal és Istennel.
