Paj Kuo - ginkgo biloba, páfrányfenyő
A ginko levele a nyugati világban is nagy népszerűségre tett szert az elmúlt évtizedben a visszértágulatra és megkeményedett erekre alkalmazott keringésserkentő orvosságként. A kínai medicina csak a növény magját használja, mely a Paj Kuo elnevezés mellett Jin Hszing és Jin Kuo néven is ismert (általában mindhármat „fehér magnak" fordítják). A növény első ízben, 1 350-ben bukkant fel Vu Zsui Házi gyógyhatású szerek című munkájában.
Felhasználandó része:
Magja
Tulajdonságai:
Édes, keserű, fanyar
Érintett meridián csatornák:
Tüdő meridián, vese meridián
Hatásai:
Vérzéscsillapító, gombaölő, antibakteriális
- a tüdő chi-jének megerősítésére és az asztma enyhítésére
- vérzéscsillapító
- az alsó melegítő stabilizálására
Adagolása:
6-9 gramm
Együttes alkalmazása:
A Paj Kuo megtalálható a tüdőben fellépő túlzott meleg és az asztma ellen használt Ting Csuan Tang főzetben Ma Huanggal, Hszüan Tung Huával, Ce Szu Cével (Perilla frutenscens, vadszezámmag, Hszing Zsennel, Szang Faj Pivel, Huang Csinnel, Pan Hsziával és Kan Canggal együtt. A nedvesség-meleg okozta hüvelyi folyás kezelésére Huang Pajjal és más növényekkel, kombinálják.
Ellenjavallat:
Többletszindrómák esetén kerülendő. Mivel enyhén mérgező, ne szedjük sokáig. Túladagolása fejfájást és remegést okoz – ilyenkor a Kan Cang és a ginko magjának héját összekeverik, és ezt adják a méreg semlegesítésére.







