Vad krizantém
A kínai ehető krizantém (Chrysanthemum morifolium Ramat, Ch. roxburghii Desf., Ch. spatiosum Balley fajok) őse valószínűleg Kelet-Ázsiából vagy Európa és Ázsia határvidékérőé származik. Főként Kelet-Ázsiában, elsősorban Japánban terjedt el. Egyéves, lágy szárú növény, közepesen napfény- és melegkedvelő. Magja kicsiny: ezermag tömege 4 g. Az elágazó bokrokat a szeldelt levelek, a sárga csöves és sugaras, margarétaszerű virágok igen mutatóssá teszik, ezért dísznövényként is nevelik. Július közepétől a fagyokig virít.
Kínában ősidők óta az erőt megőrző és hosszú életet adó gyógynövényként tartják számon. Egy 3000 éves legenda szerint valaha a ma Japánhoz tartozó Szitakötő-szigeten termett egy olyan gyógynövény, amely megfiatalította az embert, ha fiatal lányok és fiúk szedték le. A felkeresésére indult ifjak sok kalandot átéltek, de a fiatalító növényt nem lelték meg. Megtalálták viszont a krizantémot, és kereskedni kezdtek vele.
A 9. hónap 9. napjának ünnepén már a Han-korban krizantémbort ittak. Azt tartották, hogy aki krizantémbort iszik, hosszú életű lesz a földön.
Virága gyulladás- és vérnyomáscsökkentő hatású, emellett emésztési problémákra is hatásos. Lázas állapot, meghűlés, fejfájás kezelésére a sárga virágokat tartják a leghatékonyabbaknak. A meleg időjárás okozta kellemetlenségek ellen is használják; külsőleg alkalmazva pedig a szemgyulladás kezelésére.
A szirmok enyhén fanyar, pikánsan kesernyés ízükkel kiváló salátaízesítők.
A kínai ehető krizantémnak nemcsak virágja, de levele is ehető. Zsengén kissé kesernyés, csípős, gyöngén mustár ízű leveléből, virágából vitaminos salátát, köretet készítenek, és húsokat is fűszereznek vele.
