gombák

Sóskaborbolya Berberis vulgaris

A borbolya több mint 2500 éven át kiemelkedő szerepet játszott a gyógyításban. Az ősi egyiptomiak a pestis megelőzésére használták, antibiotikus hatása miatt. A középkorban külső jegyei alapján (sárga a virága és a gyökérnedve) a szem és a bőr elsárgulásával hozták kapcsolatba. Ezért a máj és az epehólyag betegségeinek gyógyítására használták, s ezért nevezték el „sárgaságbogyónak" is. Egyik aktív alkotórésze, a berberin sokkal hatásosabbnak, bizonyul a baktériumokkal szemben, mint az erős antibiotikus hatású kloramfenikol.

Amikor a bevándorlók Észak-Amerikába bevitték, az indiánok az ott honos oregonszőlőnek a rokon fajtáját ismerték fel benne. Az oregonszőlőt (különben a magyalra is emlékeztető növény) hasonló módon használták gyógyításra az indiánok, mint a világ más táján a borbolyát. Számos hatását, hatásfokát még most is vizsgálják.

Nálunk az utóbbi években kezdik népszerűsíteni az ebbe a családba tartozó, élő sövény kialakítására vagy díszkertekbe való cserjét, a Mahonia aquifoliumot.

A sóskaborbolya kb. 2,5 m magasra megnövő évelő bokor vagy cserje. Sima, szürke kérge, hosszú törzse van, élénksárga virágai fürtökben lógnak. Tavasszal virágzik. Levelei merevek, alapjuknál egyszerű vagy 2-3 ágú tövis található. A virágok sárgás, lógó fürtvirágzatba tömörülnek. A piros, hosszúkás termések savanykás ízűek, kisebb mennyiségben fogyaszthatók. Szántóföldek szélén, bokros, szárazabb helyeken terem. A díszcserjeként termesztett, ázsiai eredetű borbolyarajok bogyói nem fogyaszthatók!

Sokkal több is rejtőzik a sóskaborbolyában és rokonában, az oregonszőlőben. mint csupán a gyulladáscsökkentő hatás.

Serkentik az immunrendszert és ezzel számos gombás megbetegedést, rákos folyamatok kialakulását gátolják. Világszerte végzett kísérletek igazolták, hogy elpusztítja a sebfertőző baktériumokat (staphylococcus, streptococcus), a hasmenést (szalmonella, shigella), a vérhast (Endomoeba histolyca), a kolerát (Vibrio cholerae), a giardiasist (Giardia lamblia), a húgyúti (Escherichia coli), valamint a hüvelyi fertőzést (Candia albicans) okozó mikroorganizmusokat.

Kimutatták, hogy aktiválja a makrofágokat, a fehérvérsejteket, amelyek felfalják a kórokozó mikroorganizmusokat. Németországban ma is használják a szembetegségek gyógyításában. A gyógynövény főzetével borogatják a kötőhártya gyulladásban szenvedők szemét. Magas vérnyomást, csökkentő vegyületeket is tartalmaznak, mivel értágító hatásuk is van.

Bogyói éretlen, félérett állapotban mérgezőek, azonban amikor megcsípte a fagy, s teljesen érettek, lekvárt, gyümölcskocsonyát lehet belőlük főzni. Szörpje üdítő limonádé készítésére alkalmas.

A kolitisz (colitis) vagy vastagbélgyulladás egyik jele a székrekedés a napi bélürítés hiánya. A székrekedés a kolitiszek, azaz a vastagbélgyulladások sokkal szélesebb körébe tartozik.

Tünetei és kialakulása

Alaposan meg kell vizsgálni, ha székrekedést állapítunk meg. Először is, mennyi a napi ürítés? Egy, kettő, változó, és az egyéntől függ. Ha nem megy naponta, történik-e 2-3 naponként, vagy ritkábban? Milyen a széklet? Kicsi, töredékes, vagy ellenkezőleg, terjedelmes? Előfordul-e néha hasmenéses ürítés? Vannak-e kísérőjelei például fájdalom, felfúvódás? Végül és különösen, a székrekedés akut-e vagy krónikus? Míg a gyermekkor óta tartó székrekedés bár kellemetlen, de alapjában nem súlyos, addig az újabban bekövetkezett a pontos ok megkeresését igényli.

Szembe kell állítani az atóniás székrekedést, amikor az alany például 8 napig sem ürít, és mégsem érzi rosszul magát, a görcsös ürítéssel, amely fájdalmas és hasmenéses epizódok is előfordulhatnak. Valójában a két megjelenési forma nagyjából két különböző fokozatnak felel meg, az atóniás székszorulás a végbélnyílás betegsége, a másik a vastagbél rossz funkciójából, tehát kolitiszből eredhet.

• Az atóniás székrekedés másodlagos a végbélnyílás hiányához képest, amit fájdalmas székelésnek neveznek. Itt szerepelnek a civilizációnak tulajdonított okok, például a rendszertelen mennyiségben és időpontban elfogyasztott étkezések, túl sok  fogás, húsok, édességek, mártások kevés folyadék, elégtelen mozgás. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a székelési reflex eltompul, és a szervezet végül elfelejt üríteni.
  Ehhez még egy pszichológiai hátsó gondolat is társul félelem a záróizmok összébb húzódásától, a nyugtalan emberek arra törekszenek, hogy őrizzék az ürüléket. Azután vannak prózaibb okok is, például ki mondaná meg, hány székrekedést okozott, hogy a török stílusú illemhelyeket angol stílusúakkal helyettesítették, és így el kellett hagyni meg kellett változtatni a fiziológiailag sokkal kedvezőbb testtartást.
• A görcsös székrekedés inkább a vastagbél másodlagos megbetegedése a kolitisznek (colitis) tulajdonítható. A kolitisz név lomtár, amely számtalan össze nem illő okot rejt.
  1. A kolitisz másodlagos betegsége lehet jó- vagy rosszindulatú daganatnak, erre mindig gondolni kell az újabban bekövetkezett székrekedés esetén.
  2. Okozhatják paraziták: amőbák, candidák, gombák, férgek stb.
  3. Vagy, egyre gyakrabban, valóságos mérgezés, a mértéktelenül vagy túl sokáig szedett antibiotikumoktól.

De általában a kolitiszek a legtöbb esetben idegi eredetűek. Akár görcsös kolitisznek, akár működő colopathiának nevezzük, a lélek tükrei, és a félt záróizom összehúzódások lassítják az áthaladást, ami megmagyarázza a székrekedést.

A székrekedések és kolitiszek végigkísérnek az egész életen, javulásuk vagy rosszabbodásuk életünk eseményeinek függvénye. De mégis, tudnunk kell, hogy azon a kellemetlenségen kívül hogy nem érezzük jól magunkat, ha nem vagyunk üresek, egyre inkább kihangsúlyozzák, hogy a székrekedés a felelős a modern világ két nagy bajáért, ezek, főképpen a bélrák, amelyet a stagnáló székelés okozta krónikus irritáció idéz elő, a koleszterózis, amely a nehéz táplálékok megemésztésekor szabadul fel és rakódik le nagyobb mennyiségben.

Hagyományos kezelés

Először amit nem szabad tenni, hogy hashajtókat szedjünk. A hashajtók a mai világot elárasztó betegségek alap okai. A hashajtó a betegség, folyadék és ásványi anyag vesztéssel jár, ezért akár halálos kimenetelű is lehet. Viszont változtatni kell az életmódon, a táplálkozáson, rá kell térni a rostos ételek, a zöldségek, különösen a korpa, élelmi rostok fogyasztására, aminek újrafelfedezése nagy előrehaladás a gyógymódban.

Akupresszúra pontok

Különösen értékes a krónikus és alattomos betegségek kezelésében. Két elsődleges, és kettő kiegészítő pont van. A fő pontok az első a nagy lábujjon van a többi lábujjra néző körömszögletben. A második a lábszár külső felén, négyujjnyira a térdhajlat alatt, a szárkapocscsont kis feje alatt és előtte.

Kiegészítő pontok

Az első a hason van, a köldök magasságában és négyujjnyira annak mindkét oldalán. A második a lábszár belső oldalán, egytenyérnyire a térd alatt, a sípcsont szögletében.

Szokjunk hozzá, hogy a székelés rendszeresen ugyanabban az órában történjék, és masszírozzuk energikusan az első jelzett pontot. A bélműködés helyreállítására stimuláljuk a különböző pontokat, egyiket a másik után, két percig reggel és este. A fájdalmas kolitiszek esetén a negyedik pont különösen hatásos, naponta háromszor kell stimulálni.