gyomorsav túltengés
| ||||||||
|
Az energiahiány következtében a szem könnyen elfárad, az alsó végtagokban lelassul a vérkeringés, és az egész szervezet legyengül. A zsírok lebontása nehezebben megy, székrekedés vagy hasmenés esete áll fenn, idegfájás alakul ki, a zsírszövet megvastagszik, vagyis az elhízás veszélye nagyobb lesz, ugyanakkor étvágytalanság és vérszegénység is létrejöhet, valamint a gyomorsav túlzott termelődése lesz a jellemző. Pszichológiai szempontból az energia hiánya túlzott érzékenységhez, lehangoltsághoz és határozatlansághoz vezet.
Az energiatöbblet álmatlanságot okoz, az erek és a mellkas területén feszítő érzés tapasztalható, vállfájdalom lép fel, a fej elnehezül, mandulagyulladás veszi kezdetét, levegőnyelés kellemetlen érzése jöhet létre, a bőr, pedig besárgul. Az energiatöbbletben szenvedők gyakran éreznek általános fáradtságot. Az epehólyag meridián felelős a szervezet tápanyag ellátásért, egyensúlyba hozza az energiát a külső (nyál, gyomornedv, epe) és a belső elválasztás (hormonok) segítségével.
Meglehetősen összetett meridiánról van szó. Az orr mellett kezdődik (ahol a vastagbél meridián egyik része fejeződik be), innen felszáll az orr és a szem találkozási pontjához (ahol a húgyhólyag meridiánnal fut össze), újra alászáll az orrba, keresztezi a felső fogínyt, majd kívül haladva eljut az állkapocshoz, ahol szétágazik. Az első ága kívülről száll fel egészen a homlokig, útba ejtve a fül melletti részt, a második, pedig mélyen belül leszáll a rekeszizmot keresztezve a gyomorig (ahol a szív meridiánnal kapcsolódik össze), továbbmegy a has felé, és a lágyékhoz érkezik, ahol a gyomor meridián harmadik szakaszával találkozik, mely kívülről az állkapocs felől indulva keresztezi a nyakat, a mellkast és a has felületét. A lágyéktól a meridián a comb elülső részén egészen a térdig ereszkedik le, ahol ismét két irányba ágazik tovább. Az első a lábujjaknál ér véget, ahol újból kettéválik: egyik része a második lábujj végénél fejeződik be, a másik, pedig a nagylábujj belső oldalánál. A lágyéktól induló meridián második része a harmadik lábujjnál ér véget.
Az energiahiány következtében lassul az emésztés, krónikus gyomorpanaszok lépnek fel, anorexia jöhet létre, a petefészkek rendellenes működése nyomán fájhatnak a vállak, az izmok elveszthetik rugalmasságukat, állandó ásítozási kényszert érezhetünk, fáradékonyságot, és a test elülső részén a hideggel szembeni érzékenység tünetei mutatkozhatnak.
Az energiatöbblet bulimiához vezethet, vagyis az ételek iránti túlzott vágyhoz, de anorexiát, hányást, gyomorsav túltermelődést, állandó szomjúságot, hasi idegközpont tájéki feszítő érzést is eredményezhet. Energiatöbblet esetén gyakoribbak a megfázásos tünetek, az influenza, a szívtáji szorító fájdalom. Ez a meridián szabályozza a gyomor, a nyelőcső és a nyombél működését, nem beszélve a nemi közösülés mechanizmusáról, a menstruációs ciklusról, a szoptatásról és a szexuális funkciókról. A lép üreges párja A gyomor (Vej) a lép párja, mely az elfogyasztott étel megemésztésével foglalkozik, illetve a kínai felfogás szerint ez az étel és a víz „tárolómedencéje". Az emésztés hatékony elindítása a gyomor Chi feladata – ha a gyomor Chi erős, akkor az étel „zavaros" alkotóelemei azonnal megindulnak a vékonybél irányába, ha azonban gyenge, az étel gyakran megreked a gyomorban. A lép és a gyomor szorosabb kapcsolatban áll egymással, mint a Cang-Fu pár többi tagja, így nem meglepő, hogy a két szerv nevét néha felcserélik. A gyomor a „lefelé irányuló", míg a lép a „fel felé menő" tevékenységeket irányítja: a gyomor lefelé küldi a tápanyagokat és a salakanyagokat, a lép, pedig felfelé mozgatja a vizet, és viszolyog a túlzott nedvességtől. A lép (Pi) a Cang, vagyis tömör szervek egyike, melynek a kínai medicina a nyugati felfogástól igencsak eltérő funkciókat tulajdonít –az emésztés és az izomfejlesztés kulcsszervének tartják. A hagyományos elképzelés szerint a lép az elfogyasztott ételek tápanyagait elnyeli, majd serkenti ezek, összefoglaló néven az ételesszencia eloszlatását az egész testben. Ha a lép Chi -je erős, az emésztés és a tápanyagok elosztása jól működik és a szervezet egészséges, ha azonban a lép Chi meggyengül, a szövetek tápanyagellátása elégtelen lesz. A lép gondoskodik az ételből kinyert víz elosztásáról is, melynek célállomása tulajdonképpen a vese. A tápanyagokkal való szoros kapcsolata magyarázatul szolgál arra, hogy miért a lépet tartják felelősnek az erős végtagok és izmok kialakulásáért. A kínai felfogás szerint a lép irányítja a végtagokat és a húst, így az izmokban észlelt fájdalom vagy gyengeség gyakran a lépelégtelenség jele. A normális vérkeringéshez is erős lép Chi -re van szükség – ha gyenge, bőr alatti, illetve felszíni vérzések jelentkezhetnek. A lép a mentális tevékenységekben is fontos szerepet játszik: ő felelős a Ji állapotáért. A Jit szándéknak, akaraterőnek, eltökéltségnek is fordíthatjuk, de akkor is Jiről beszélünk, ha az előttünk álló lehetőségek különleges jelentőségéről, való tudomásunkról van szó.
A gyomor fájdalmainak mindig ugyanazok a tünetei, például görcsök, gyomorégés, gyomorsav. Azonkívül általánosan jellemző, hogy az étkezések üteme befolyásolja, a tünetek vagy közvetlenül előtte üres gyomorral, vagy többé kevésbé jóval az étkezés után, emésztéskor jelentkeznek. Gyakran más szimptómák is kísérik, böfögés, émelygés, többé vagy kevésbé savanykás hányás, sőt erősen különböző megnyilvánulású tünetek, asztmás roham, mellkasi fájdalmak stb. Négy fő oka van, a fekély, a gyomorhurut, gastritis a rekeszsérv és a gyomorrák. Természetesen csupán az első három tartozhat az orvosi terápia hatáskörébe. A fekély lyuk a gyomorfalon, amelyet vagy savtúltengés, vagy stressz okoz, azt mondják, a fekély előbb van a fejben, aztán a gyomorban, de okozhatják a gyógyszerek is, mint a kortizon, vagy a gyulladáscsökkentők. A gyomorhurut, vagy gastritis a nyálkahártya gyulladása, amelyet a gyomor rossz működése okoz, vagy a gyomorfalat ért dohány, alkohol, kávé, erős fűszerek okozta támadások. A rekeszizom sérv oka a gyomorüreg rossz formációja, alakulása felfelé, mert a rekeszizom izmai gyengék. Emiatt a gyomor egy része behatol a mellüregbe, ami működési zavart okoz. A modern kutatások, különösen a fiberoszkóppal végzett közvetlen vizsgálatok kimutatták, hogy mennyivel gyakoribbak a gyomorbetegségek, különösen a gastritisek, és sajnos a rák is, mint gondolnánk. A fekélyek súlyos komplikációkkal, vérzéssel és perforációval járhatnak. Jegyezzük meg, hogy a gyomorfekély elrákosodhat. Ezzel szemben a gyomorhurutok és a rekeszsérvek a gyomor állandó nyavalyái.
Hagyományos kezelés Az esetek nagy többségében orvosi, és azon belül két típus gyógyítást alkalmaznak: savtúltengés gátlókat adnak és új terméket, a sajátosan a gyomor részére készült antihisztaminokat. A sebészeti beavatkozásokat lehetőleg ritkítani kell a rák kivételével, ahol nem szükségszerű.
Akupresszúra pontok Bármekkora is az új gyógyszerkészítmények jelentősége, az akupresszúra megőrzi helyét. Először is, mert a fekélyeknél adódik egy probléma, hogy soha sem tudhatjuk, mikor lehet abbahagyni a kezelést anélkül, hogy a beteg visszaesnék. Ezzel szemben a mi pontjaink hasznosak, mert a végtelenségig stimulálhatók, veszély nélkül, egyébként észrevehető megkönnyebbülést hoznak az emésztési zavarokkal együtt járó gyomorégésben, felfúvódásban stb. A fő pontok Az első a csuklón, a tenyér-oldalon van, annak pontosan a közepén, háromujjnyira a csuklóhajlat fölött. A második a lábikra külső felén, egytenyérnyire a térdhajlat alatt.
Kiegészítő pontok Az első a köldököt és a mellcsont alsó szélét összekötő vonal közepén van itt található egy kis csúcs kidudorodás. A második a háton van, kétujjnyira a gerincoszlop mindkét oldalán, az oszlop fél-magasságában.
Krónikus betegség esetén ismételjük meg a stimulálást 2-3-szor naponta, mindenkor negyed órát. Sőt Kínában még folytatólagos stimulálási módszert is alkalmaznak.
Szára alul ágas, levelei nyeletlenek, tojásdadok, kihegyezetlenek, az egész növény fehéres szőröktől borzas, az egyszerű szőrök között mirigyesek is vannak. A párta hosszú fehér, felső ajaka lila színű. Nedves réteken terem, az ország hegy- és dombvidékén. Hatóanyaga: keserű csersav, chromogen (rhinanthin). Az egész növény főzetét étvágytalanság, savtúltengés, sárgaság esetében, mint gyomorerősítőt alkalmazzák. Használják főzetét, azon kívül dús váladékkal fellépő náthánál és az ezzel egyidejűleg jelentkező homlok fejfájásnál, nyálkás, gennyes váladékú szemgyulladásnál, nyúlós köptető köhögésnél is. Bróm és barbitursav készítmények túlhajtott használata után jelentkező emlékezőtehetség gyengeségnél és szóképzés nehézségnél is felhasználják. Orvos ajánlása nélkül ne alkalmazzuk.
|
||||||||
|
|
||||||||




A külső szemzugból indul, és kezdeti nyomvonala kétfelé halad tovább: az egyik része kívül, a másik, pedig belül. Először zegzugos pályát ír le a fej oldalsó részén, megkerüli a fület, és a vállhoz érkezik, kívülről leszáll a hónaljhoz, végigmegy a mellkas oldalán, és a csípő közelében áll meg. A meridián belső vonala keresztezi az arcot, a nyakat, a mellkast, a májat, majd megérkezik az epehólyaghoz, még lejjebb megy, majd a csípő közelében tör a felszínre, ahol a másik, felszíni meridián résszel egyesül. Az immár egyesült meridián végigfut a láb külső oldalán, majd a bokánál még egyszer két irányt vesz egyik ága a nagylábujj végéhez fut le (ahol a máj meridiánnal egyesül), a másik ága, pedig a negyedik lábujj végénél fejezi be útját.





Szemvidítófű, orvosi (Euprasia Rostkoviana Szálkacsék, szemüdv)