szívcsakra
|
A felsőkar belső oldala közvetlen kapcsolatban áll a szívvel, minthogy itt halad át a Szív meridián. (Ez az oka, hogy szívroham esetén először itt jelentkezik a fájdalom). Ha petyhüdtnek, gyengének tűnik, kevés a szív meridián energiája, fel kell tölteni kezeléssel.
A testdiagnosztika szerint a könyök, akár a térd, a középső szervek mutatója: a májé, epéé, gyomoré, lépé és hasnyálmirigyé. Fájdalma vagy egyéb problémája rendszerint ezek energia egyensúlyának felborulására utal, ami észlelhető a hát közepén, a has felső részén, a térden és a lábfejen is. Fájós könyök (pl. „teniszkönyök") kezelésekor állapítsuk meg, alacsony vagy fokozott energiájú az elváltozás, és aszerint alkalmazzunk kezeléseket. Többféle étrendi ok is közrejátszhat, így ezt nem részletezzük – a kiegyensúlyozott táplálkozás mindig jót tesz. Energetikailag a csukló a vesével és a reproduktív szervekkel függ össze, mint a boka. Egyes személyek csuklója gyenge, amitől fokozott a rándulás vagy törés veszélye. Néha a bőr is sötétebb, mint a kar többi részén, főleg a belső oldalon. Ez a vesék, és a reproduktív szervek megromlott egészségét jelzi. Kezeljük hosszasan a gyenge csuklót, hüvelykujjunkat mélyen benyomva az alkar és a kéz csontjai közötti mélyedésekbe.
A testdiagnosztika szerint, ha a mellkas roggyantnak, beesettnek tűnik, az ember, pedig megtörtnek, támaszra szorulónak, elégtelen a vérkeringés, az arcszín is sápadt. Ne legyen durva a kezelés, mert a szív még jobban becsukódhat; gyengéd, de határozott kezelést alkalmazzunk, hosszú kitartásokkal, hogy beáramoljon a chi (életenergia), megnyíljon a mellkas és a szív. Elképzelhető, hogy a páciens meg kívánja osztani a becsukódást, okozó érzelmeit. Intenzív légzéssel járó testmozgások is segítenek az energia keringés megindításában. A testolvasás során van, amikor a mellkas túltelítettnek, kitágultnak és energiával teltnek látszik. A keringés felfokozott, talán a vérnyomás is magas. Az ilyen ember magabiztosnak, merésznek mutatkozhat, ám lelke mélyén retteg attól, hogy magára hagyják. Kezeléssel kihajtható az energiafölösleg, s így az izmok elernyednek, a mellkas ellazul.
Általános jellemzése
Címszavai:
A szívcsakra fő témái:
A szívcsakra szintjén kezdünk tudatára ébredni mentális képességeinknek. Felfedezzük magunkban azt a hajtóerőt, amely arra ösztönöz, hogy intellektuális témákkal foglalkozzunk. C. G. Jung szerint az ember racionális funkciói a szívcsakránál kezdődnek. Gyakran a mellkasunkra ütünk, ha ki akarjuk hangsúlyozni tudatos énünket. Minden esetre valamilyen hasonló mozdulatot teszünk, amikor jelezni akarjuk énünket. Ennek ellenére csak a harmadik szem síkján tudunk teljesen tudatosan gondolkodni, és csak itt lesznek saját gondolataink. A szív síkján legtöbbször a gondolataink befolyásolnak minket, és nem fordítva. A szívcsakra a megismerés és a tudatosság székhelye. Itt pillanthatunk be tudatunkba. Ez a levegő minőség, amely a szíven, mint megismerő szerven keresztül működik. A levegő ugyanúgy, mint a szeretet, mindennel összeköt bennünket. Ez megfelel e csakra alapelvének és a tibeti buddhizmusnak is, amely szerint az igazi megismerés a szeretetből fakad, ami pedig a szívből származik. Ezen a síkon tehát meg kell tanulnunk együttérezni. Alice A. Baily, angol médium azt mondta, hogy csak nyitott szívcsakrával léphetünk be a spirituális korszakba. Alice Baily úgy vélte, hogy a szívcsakra energiája határozza meg, hogy inkább az alsó, vagy a felső csakrák energiáival élünk, vagyis hogy életünk világi, vagy inkább szellemi. Ez két különböző élet, és az egyik sem jobb, mint a másik. A szív szanszkritül hrdaya, ami adást és elfogadást is jelent. A szívcsakrával való foglalkozás egyik célja, hogy az emberi kapcsolatokban kiegyenlítsük az adást és az elfogadást. Ehhez, pedig szívélyesség és együttérzés kell. Valójában minden szinten ki kell egyenlítenünk az adást és az elfogadást, és meg kell tanulnunk, hogy a dolgokhoz nem szabad görcsösen ragaszkodnunk, de az sem helyes, ha mindent kiengedünk a kezünkből. Hol vagyunk nyitottak és hol zárkózottak? Ezek azok a tipikus kérdések, amelyeket e csakra szintjén kell eldöntenünk, és amelyek egy pszichológiai síkon az adást és az elfogadást fejezik ki. A szív síkján ezen kívül a megbocsátással is foglalkoznunk kell. A kereszténység azt mondja, hogy a Miatyánk azon része, ahol a bűnök, megbocsátásáról van szó, a szívcsakrára vonatkozik, ezért szívből kell kimondani is. A megbocsátás nem más, mint az együttérző cselekvés. A szufik, mint például Pir Vilayat Inayat Khan, az arany színt is a szívcsakrához rendelik. Az arany a sárga szín fokozása, ami pedig a köldökcsakra színe. A színek szimbolikája is kifejezi, hogy a szívcsakrában fokozódnak az energiák. A köldökcsakra segít az érzések kezelésében; a szívcsakra növeli az együttérzést. A szufik számára a szívcsakra a legfontosabb energiaközpont. Ők a szív bölcsességéről beszélnek, s ezzel azt hangsúlyozzák, hogy a szív a magasabb szintű megismerés szerve. A szívcsakrával való foglalkozás különösen a páncélnak nevezett (Wilhelm Reich szerint) feszültségeket oldja a mellkasban és a háton. Mivel kultúránkban sokat ülünk íróasztalnál, majdnem minden ember feszült ezen a területen. A szívcsakra nyitottsága, amely egyúttal a mellkas nyitottságát is eredményezi, szabadságérzettel és a tágasság érzetével tölt el bennünket. A szívcsakra területe hangulatunk és hangulatunk kifejezésének fő központja. A szívcsakra rögtön megérzi, hogy a másik ember hangjában van-e szeretet, vagyis, hogy nyitott-e a szívcsakrája. A szónokok energiaközpontja a szív- és a torokcsakra, hiszen csak annak meggyőző a hangja, aki a szívéből beszél. A mi kultúránkban a nők gyakrabban hallgatnak a szívükre, mint a férfiak. A nyitott szívcsakra sok olyan információt meghall, amit mások nem. A szívcsakra lényeges megismerő szerv a szociális helyzetekben. Ezt sokszor nem akarjuk tudomásul venni, mivel kultúránkban inkább az intellektuális központokkal ismerjük meg a világot. Ezért a szívcsakra legfontosabb tanulási feladata az érzések útján történő megismerés. Korszakunkban sok olyan betegség van, ami összefügg a szívcsakrával. Idetartoznak, például az allergiák és az immungyengeségek, amelyek száma egyre növekszik. A szívcsakrával döntjük el, hogy mit fogadunk el és mit nem. Fizikai síkon ennek az antitestképzés felel meg. Ahogyan az antitestek eldöntik, hogy mi használ nekünk, és mi árt, úgy teszünk mi is ilyen különbséget a szív és a szeretet síkján. A szívcsakránál gyakran kell feloldani egy bizonyos keserűséget. Ideális esetben ezzel megtanuljuk, kezelni a szomorúságot és a megbocsátást. A betegségek fő okai olyan fel nem dolgozott érzések, amelyek a szívcsakra körül páncélt képeznek. A porosz testtartás, ahol csak kihúzott mellel és behúzott hassal lehet közlekedni, e páncél kulturális megjelenése. Ezt a testtartást tudatosan sulykolták a katonákba, mivel elősegíti a nem kívánatos érzések kontrollját. A zárt szívcsakra megmutatkozik a hajlott testtartásban is, ami a mi kultúránkban sokszor jellemző. Ez megrövidíti a gerincet, ami szűkíti a szívcsakra területét, így az energiák nem tudnak megfelelően áramlani, és ez az érzelmi gátak létrejöttében nyilvánul meg. A hajlott testtartás a mellkas páncéljára is utal, amit a kialakulásakor még könnyű helyrehozni. Ilyenkor fontos, hogy olyan gyakran hajlítsuk hátra a gerincet, amilyen gyakran csak lehet. Ezt nem elég néhányszor elvégezni, hanem szokássá kell tenni: olvassunk például a hasunkon fekve, könyökölve. Meglepő, hogy mennyi mindent tudunk elvégezni ilyen testtartásban. Ha rendszeresen gyakoroljuk ezt a testtartást, akkor különösebb erőfeszítés nélkül aktiválhatjuk és megnyithatjuk szívcsakránkat. Ha nyitottabb a szívcsakra, akkor több levegő kerül a mellkasba, ami kedvez az olyan érzéseknek, mint a szeretet és az együttérzés. A szívcsakra fiziológiája A klasszikus felfogás szerint a szívcsakra irányítja a csecsemőmirigyet, a szívet és a vérkeringést. Az orvostudomány tíz évvel ezelőtt rájött, hogy a szív is tekinthető endokrin mirigynek, amely ANF-et (atrial natriuretic factor, atriopepinnek is hívják) választ ki. Bár keveset tudunk még a szívről, mint belső elválasztású mirigyről, azt tudjuk, hogy az ANF csökkenti a vérnyomást, szabályozza a vér mennyiségét, tágítja az ereket, nátrium- és vízhajtó. A csecsemőmirigy, amely a pubertáskorig nő, majd elkezd zsugorodni, a fehérvérsejtek képzésében vesz rész, ezért fontos része az immunrendszernek. A szívcsakra betegségeihez tartoznak mindazok a panaszok, amelyek immungyengeségre vagy vérkeringési problémákra vezethetőek vissza. A szívcsakra zavarára visszavezethető lelki betegségek és problémák Allergia: A túl aktív immunrendszerre vezethető vissza. Az érintett immunrendszere ugyanolyan érzékeny, mint viselkedése a hétköznapokban. Ezt legtöbbször abban nyilvánul meg, hogy az illető túl érzékeny a bántásokkal és a szeretetlenséggel szemben.
A felsorolt panaszokon sokat segítenek a rendszeresen végzett csakra gyakorlatok és a meditáció arról, hogy mennyire vagyunk szeretetre méltók. Autoimmun betegségek: Számuk szinte napról-napra növekszik, egyre újabb kórképek jelennek meg. Ezeknél a betegségeknél a saját test ellen ható antitestek jönnek létre. A beteg szimbolikusan és fizikailag is önmaga ellen harcol. E mögött mártír viselkedés, a saját szükségletek megtagadása áll. Az ilyen típusú betegségeknél különösen figyelni kell arra, hogy a beteg megélje szükségleteit. Ez világosan utal a szívcsakrára, aminek a fő problémája a másoktól való elhatárolódás, valamint a kapcsolatok és a gyengédség iránti szükségletünk kifejezése. Immungyengeség: Manapság sok betegség kiindulópontja az immungyengeség. Talán nem túlzás azt mondani, hogy korunk tipikus betegsége a gyenge immunrendszer. Ez szimbolikusan azt a vágyat fejezi ki, hogy az érintett nem akar különbséget tenni barát és ellenség, ismeretlen és ismerős között. Mivel a beteg testi síkon nem tesz különbséget jó és rossz között, nem is védekezik, így eljut a hőn áhított nyitottsághoz. Minden esetre ez a fajta „nyitottság" halálos is lehet, ahogyan az aids is mutatja. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a szívünkkel megkülönböztetünk és differenciálunk. Aids: A legtöbb aids-beteg szív- és szexcsakrája is kaotikus. E szörnyű betegség során legfeljebb csak a szívcsakra kap táplálékot a társadalom figyelme révén. Az aids egyértelműen mutatja, hogy a külső behatások – megérdemelten vagy ártatlanul –visszahatnak az érintett csakráira. Ezt karmának is nevezhetjük. Rák: A rák gyakran egyszerre érinti a köldök- és a szívcsakrát. A szívcsakra megengedi az egészségtelen sejtburjánzást, a köldökcsakra, pedig befelé fordítja a feldolgozatlan agressziót. A betegségben érintett szerv mindig azt szimbolizálja, amit meg kell tisztítani. T Dethlefsen és R. Dahlke a következő mondattal kezdik a rákról szóló fejtegetésüket: „Ahhoz, hogy megértsük a rákot, nagyon fontos analógiákban gondolkodni." Majd pedig elmagyarázzák, hogy egy olyan sejt, amely eddig életét és munkáját a szervezet szolgálatába állította, most hirtelen nem akarja ezt. Követi szabadságvágyát, és nem veti alá magát a szervezet kényszerítésének. Minden rákos beteg találkozik a szabadság és korlátozás, vagy alkalmazkodás kérdésével betegsége során. Érdekes módon itt csak kétféle terápia segít: vagy az, hogy a beteg minden energiájával harcol a betegség ellen, vagy az, hogy letagadja. Wilhelm Reich szerint, aki a negyvenes években intenzíven kutatta a rákot, észrevette, hogy egy tipikus rákos beteg érzelmei nem mozognak. Reich ebben az összefüggésben a „krónikus érzelmi csendről" beszél, amin a szexuális érdeklődés megbénulását szokták érteni. A rákos betegek érzelmi ürességtől is szenvednek, és gyakran viselkednek görcsösen. A megfeszült izmok így kiváló melegágyat kínálnak a daganatoknak. Chris Coulson, rákkutató, a hetvenes években megerősítette Reich megfigyeléseit. Más rákkutatók is szoros összefüggést látnak a betegséghajlam és a szexualitást elutasító beállítottság között. Ennek megfelelően a rákot azzal lehetne a legjobban megelőzni, ha rendszeresen végezzük a szexcsakra gyakorlatait. Fertőzések: Szinte mindig az immunrendszer gyengeségére utalnak. A gyakorlatok rendszeres végzése erősíti az immunrendszert, így kisebb esélye lesz minden fertőzésnek. Szívpanaszok: Legtöbbször az-az oka, hogy nem hallgatunk a szívünkre. Mintha szívtelenül élnénk. Ez gyakran merev nézetekben és feszültségben nyilvánul meg. Rudolf Steiner szerint a szívpanaszok a belső melegség hiányára utalnak. Ez azt jelenti, hogy az érintettnek nincsenek szeretetteljes érzései. Horst Eberhard Richter, orvos és pszichoanalitikus, a szívinfarktuson átesett betegeknél nagyon gyakran talált anyaproblémát. Az anyához való kötöttségük vagy nagyon erős, vagy nagyon hiányos volt. A szív jelképezi az anyát az emberi testben, és a szívcsakra minden problémája arra késztet bennünket, hogy gondoljuk át alaposan az anyánkkal való kapcsolatunkat. Aki szívinfarktusra hajlamos, az a csakra gyakorlatok végzése mellett hordjon magán zöld turmalint is, amely védi a szívét. Vérkeringési problémák: A szívünkkel és azzal függnek össze, hogy mennyire vagyunk képesek szeretni. Itt azzal a kérdéssel állunk szemben, hogy engedjük-e vérünket szabadon áramlani? Ennek analógiás megfelelője, hogy engedjük-e a szeretetet/szerelmet szabadon áramlani Lelki okok A szívcsakrához tartozó lelki problémák elsősorban azzal függnek össze, hogy mennyire vagyunk képesek szeretetet adni és elfogadni. A válasz megmutatkozik azokban a formákban, amelyekkel a szeretet ellen védekezünk: a megkeseredettségben, az egoizmusban és a keménységben, amelyet mások és önmagunk ellen egyaránt kifejleszthetünk.
|
A keleti testdiagnosztika szerint a kart és a kezet elsősorban a szívcsakra és a torokcsakra táplálja, így energiaállapota szorosan összefügg mindazzal, ami a mellkasban lezajlik. Például, ha a mellkas alacsony energiájú, a karok és kezek is gyengék. E testrészek a „Szív szárnyainak" nevezhetők, általuk adunk és veszünk, fejezzük ki érzelmeinket. Kezeléskor helyes a mellkassal együtt elbírálni őket, ha általában gyenge energia állapotúak, mindegyiküket erősíteni kell, ha pedig túlzott energiájúak, mindet nyugtatni.
A testolvasás során, a mellkason a szív és a vérkeringés diagnosztizálható, és úgyszintén a szívcsakra, amely a szeretet, a jó szándék és az érzékenység központja. Kínai tanok szerint a Szívben lakik a Shen, önálló szellemünk, amely végigvezet az életen. Amikor aktív, boldognak és tettre késznek érezzük magunkat, ha pedig viszonylag nyugalomban van, szomorúak vagyunk és tehetetlenek. A kisgyermekek szíve általában nyitott: érzékenyek, elevenek és mozgékonyak, ám sérülékenyek is. Életünk folyamán gyakran „becsukódunk", hogy szívünket megóvjuk a bántalmaktól – és elzárjuk vele együtt az érzékenységet, az élni akarást, a tettvágyat is.
A szívcsakra rövid áttekintése