Szenvedélybetegség - lelki okai
A szenvedélybetegség minden formája mögött a saját én megtalálására irányuló ösztöntörekvés rejlik. Az ember jelenlegi létezésmódjával nincs megelégedve, többre vágyik, egyfajta ideális én után kutat, egy másféle vagy magasabb tudati szint elérésére törekszik. Mindaddig viszont, míg a keresés, állapotában van, nem „Itt és Most" él, nem tapasztalhatja meg a beteljesülést. A szenvedély jelzi, hogy az ember mintegy megszállottja a beteljesülésnek, lázasan keresi igazi énjét ahelyett, hogy felismerné: mindent, amit oly kétségbeesetten keres, már önmacában birtokol.
A szenvedély jellege világosan utal vágyam mibenlétére. A munka megszállottja abban a hitben él, hogy soha nem teljesít eleget. Ha elért teljesítményemmel nem vagyok megelégedve, hiányérzetemet sikerrel, elismeréssel, jó benyomás keltésével igyekszem kompenzálni.
Ha testi külsőmet utasítom el, a fizikális (látszat) megoldást a mértéktelen evésben, falánkságban vélem megtalálni. Az evés azonban csupán látszólag tölti be a belső űrt, s problémámat csupán súlyosbítja, hiszen a külsőmmel egyre kevésbé leszek megelégedve.
A kábítószer szenvedély mélyén a tudat határainak kiszélesítésére irányuló vágy húzódik. A kábítószer hatására rövid időre hihetetlen magasságokba emelkedem, a kábulat multával viszont még gyötrelmesebben tapasztalom meg tudati világom szűkösségét. Az ember legszívesebben szeretne rögtön célhoz érni, anélkül persze, hogy valaha is el kelljen indulnia a feléje vezető úton, mely önmaga tökéletesítését, lénye fokozatos kibontakoztatását követeli meg.
Az alkohol a problémákat és kínzó érzéseket, ahelyett hogy megoldaná, elfojtja. A lélek elkábul, egy ideig egyáltalán nem érzékeli a feladatokat, könnyűnek és szabadnak érzi magát, oldott és vidám, mintha problémái egyáltalán nem is lennének, ám amint az alkohol hatása alábbhagy, menthetetlenül bekövetkezik a keserű kijózanodás.
Az utazási szenvedély szintén annak a jele, hogy az ember jelenlegi helyénél előrébb akar jutni, a lehető leggyorsabban tovább akar haladni. A megoldást azonban rossz helyen keresi – a belső helyett a külső szférában.
Szenvedélybetegség: sóvárgás „önmagunk" után; jellegére a szenvedély fajtája utal; az „öntudat" hiánya
Amit tenni kell
A megoldás nyitja abban a felismerésben rejlik, hogy az ember csakis önnön lényében lelhet beteljesülést. A keresés minden megnyilvánulásában a jövőre irányul, ám amit az ember meglelni kíván, az a jövőben nem található meg. A keresés akkor ér véget, ha az ember megtalálta és elfogadta önmagát. Célba jutott, így szenvedélyre többé semmi szüksége.
