Bordatörések - lelki okai
A bordatörések, különösen, ha sorozatos törésről van szó, egy nyílást vágnak a mellkas erődjébe. Óriási erőszak kell ahhoz, hogy ilyen rugalmas képződmény, mint amilyen a mellkas, összeroppanjon, hogy eltörjön az ember bordája. Mindennek vagy felkészületlenül kell érnie az áldozatot, vagy pedig olyan helyzetbe szorult, ahonnan nem tud kijutni. A testi helyzetleírás egyúttal arra a lelkiállapotra is érvényes, amelynek következtében szüksége volt a betegnek a bordatörésre. Ily módon tudott csak egy megmerevedett és beszűkült korlátozó helyzetből kitörni. Végül is olyan kísérletről van itt szó, melynek során megpróbál az ember lyukat ütni az őt körülvevő erődítményre, és erőszakkal nyitottá válni. Szellemi-lelki síkon kellett volna megvalósítania a test szintjén töréssel keletkezett nyitottságot és azt a fokozott mozgékonyságot, amit ez a nyitottság lehetővé tett. A törés következtében, illetve helyén átmenetileg új „segédízületeket" helyez üzembe az ember. A további töréseket, pedig azzal lehetne megelőzni, hogy az ember szabad akaratából újraéleszti azt a sok mozgási lehetőséget, ami már amúgy is a rendelkezésére áll. A rugalmasság a téma és a feladat, amelyet mindenekelőtt átvitt értelemben kell megvalósítania. Hagynia kell, hogy betörjön az új az életébe, ki kellene nyílnia az extrém támadásokkal szemben is, és mozgékonyságot vinni a szívből jövő érzelmek és a kommunikáció világába. Így aztán tehermentesítené a mellkasát.
- Az erőszakon kívül mi tudja még feltörni mellkasom páncélszekrényét?
- Érzelmi világom mely területei vannak annyira bebörtönözve, hogy az erőszakos kiszabadítás jelenti számukra az egyetlen esélyt?
- Mely területen juttattam annyira szorult helyzetbe magamat, hogy már se ki, se be nem tudok jönni rajta, és tehetetlenül ki vagyok szolgáltatva a külső erőszaknak?
- Mennyiben hanyagoltam el a különböző kommunikációkat?
- Mozgásba merem-e újra lendíteni a nyitottság és a rugalmasság témáját az életemben?
