Alacsony vérnyomás hipotónia - lelki háttere
Alacsony vérnyomásnál vagy hipotóniánál a vér az életerő, nem ütközik ellenállásba az érfalon, az életerő útvonalain, amely meghátrál, nincs ellenállása. Az érfal (határ) nincs megfelelő nyomásnak, terhelésnek kitéve, meghátrálni az ellenállás és a kihívások elől, nem felderíteni saját határainkat, elmenekülni a konfliktusok elől. Látszólagosan lemondunk saját hatalmunkról, nem vállaljuk a felelősséget. Visszavonulás a tudatalattiba, menekülés az ájulásba, az állhatatosság és az egyenesség hiánya, szédüléssel „szédítjük" környezetünket. Az életenergia nem talál vissza a központba, az agyba, hanem elakad valahol a periférián, félelem, hideg végtagok, a földdel való kontaktusteremtés hiánya (láb). Belsőleg nincs meg a készség a kapcsolat felvételére (kezek), áldozatszerep, csigaszerep, „visszahúzódás a csigaházba", a „földre kényszerítettség" érzése, erőtlen, levert, alélt állapot. Passzív ellenállás reggelente nem bírunk kikelni az ágyból, regresszióra való hajlam, unalmas, feszültségmentes életmód, ami persze hosszú életet biztosíthat, mivel kíméli a szívet, az élet visszautasítása (gyermeki hozzáállás), „Majd a papa (férj) megoldja!", gyakori hajlam a depresszióra és az ünneprontásra.
Amit tenni kell!
Az erőtlenség, ernyedtség helyett valódi ellazulás, a teremtés csodájával szemben felismerni saját kicsinységünket, gyengeségünket. Neheztelés nélkül elfogadni és alkalmazkodni a magasabb rendű törvényhez, önszántunkból lemondani, ahelyett hogy harcolnánk. Földanyánk kegyeire bízni magunkat, és hagyni, hogy Ő gondoskodjon rólunk, gyökeret verni (összeköttetés a földdel), a hatalom, és a felelősség a magasabb rendű létező kezébe való („Legyen meg a Te akaratod!"). Gyakorlatok az ősbizalom utólagos kifejlesztésére (gyakorlatok, amelyek lehetővé teszik az egység megtapasztalását), a jobb adni, mint kapni" elvét a vér (a test) szintjéről a tudatosság szintjére emelni. Bevallani saját magunknak, hogy képtelenek vagyunk gyökeret verni és kapcsolatokat kialakítani, és elfogadni az események kötetlen folyását, tudatosan feláldozni magunkat, mielőtt az áldozat szerepébe menekülünk, regresszió a religio (= visszavonatkoztatás az élet eredetére) értelmében. Alázat, alkalmazkodó készség, rugalmasság, hajlékonyság, együttérzés (könyörületesség), megtalálni saját helyünket a világban, és gyökeret verni, odaadni magunkat az életnek.
